Újabb két gyanúsított az un. sukorói földcsere kapcsán folytatott nyomozásban.
A főügyészségünk különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt 2009. áprilisa óta folytat nyomozást egyes sukorói, illetve albertirsai és pilisi ingatlanok 2008. júliusban történt cseréjével összefüggésben.
A Központi Nyomozó Főügyészség ezen eljárással összefüggésben az elmúlt héten, január 20-án – a cégénél tartott házkutatást követően – előállította, és gyanúsítottként hallgatta ki az ügyletsorozatban eljárt egyik értékbecslőt, akit magánokirat-hamisítás vétsége miatt vont eljárás alá.
Az értékbecslő a gyanúsításközlés ellen panaszt jelentett be, a rövid vallomásában tagadva a terhére rótt bűncselekmény elkövetését.
A főügyészségünk a mai napon az MNV Zrt. egyik, az ügyletben ugyancsak eljárt vezetőjénél szintén házkutatást tartott, őt előállította, majd pedig gyanúsítottként kihallgatta. Ezen személlyel szemben bűnsegédként elkövetett különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérlete megalapozott gyanúja merült fel.
Az MNV Zrt. érintett vezetője a gyanúsításközlés ellen panaszt jelentett be, tagadva a terhére rótt bűncselekmény elkövetését, majd pedig – élve a hallgatás jogával – megtagadta a vallomástételt.
A házkutatások során – amelyek ellen a házkutatást szenvedők nem jelentettek be panaszt – számos az üggyel összefüggő okirati bizonyítékot foglalt le a főügyészség.
Jelenleg valamennyi – összesen immár hat – gyanúsított szabadlábon védekezik.
Előzmények:
1./
A főügyészségünk 2010. augusztus 31-én ezen ügyben – az őrizetbe vételük mellett – gyanúsítottként hallgatta ki T. Miklóst, az MNV Zrt. volt vezérigazgatóját, valamint dr. Cs. Zsoltot, az MNV Zrt. volt értékesítési igazgatóját.
T. Miklóst különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérlete elkövetésével, míg dr. Cs. Zsoltot az ugyanezen cselekményhez nyújtott bűnsegédlettel gyanúsítja a főügyészség.
A megalapozott gyanú lényege szerint a Magyar Állam képviseletében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 2008. július 30-án csereszerződést kötött egy külföldi befektetői csoport képviselőjével. A csereszerződés tárgyát az állami tulajdonban lévő Sukoró külterületi ingatlanegyüttes, illetve az említett személy tulajdonát képező Albertirsa és Pilis külterületén található egyes ingatlanok képezték.
A felek a szerződésben az állami tulajdonú ingatlanok összértékét – valótlanul – 1.084.010.100,- forintban, a magánszemély tulajdonában lévő ingatlanok összértékét – ugyancsak valótlanul – 787.400.000,- forintban határozták meg. A szerződés arról is rendelkezett, hogy az ügyletben érintett magánszemélynek 296.610.100,- forint értékkülönbözetet kell megfizetnie.
A csereszerződést a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács 2008. július 30-ai határozata alapján az MNV Zrt. képviseletében T. Miklós vezérigazgató – aki a Tanács tagjaként maga is részt vett a döntésben – írta alá, míg jogtanácsosként dr. Cs. Zsolt értékesítési igazgató ellenjegyezte.
A csereügylet előkészítésében T. Miklós és dr. Cs. Zsolt is részt vett, melynek során visszaélésszerűen alkalmazták az állami vagyonról szóló törvény és a Nemzeti Földalapról szóló törvény egyes rendelkezéseit, megszegték az MNV Zrt. több belső utasítását, valamint az ésszerű gazdálkodás követelményeit.
Az eljárás eddigi adatai alapján a csereszerződéssel érintett Velencei-tó melletti, 70 hektárt meghaladó sukorói terület – csereszerződés időszakára eső – összértéke 1 milliárd 818,3 millió forint.
Ezzel szemben a csereszerződésben ezen sukorói területet 1 milliárd 84 millió forintban számították be.
A csereszerződésben megjelölt és az ügyben kirendelt szakértő által meghatározott érték különbsége: 734,3 millió forint.
A csereszerződéssel érintett albertirsai és pilisi ingatlanok összértéke – az eljárás adatai szerint – mintegy 193,8 millió forint (amelyből 15,1 millió forint értéket képvisel a 4. számú főút Monor-Pilis elkerülő szakaszának nyomvonalával érintett terület).
Ezzel szemben a csereszerződésben ezen albertirsai és pilisi ingatlanokat összesen 787,4 millió forintban számították be.
A csereszerződésben megjelölt és az ügyben kirendelt szakértő által meghatározott érték különbsége: 593,5 millió forint.
A csereszerződésben a sukorói területek 734,3 millió forinttal alulértékeltek, míg az albertirsai és a pilisi ingatlanok 593,5 millió forinttal túlértékeltek voltak.
A csereügylet során összesen 1 milliárd 327,8 millió forint értékkülönbség állapítható meg.
Az eljárás jelen adatai szerint dr. Cs. Zsolt és T. Miklós előzőekben megjelölt kötelességszegő magatartása folytán a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő olyan szerződést hagyott jóvá, melynek teljesedése esetén az államot 1.327.513.077 forint vagyonvesztés éri. A csereszerződés alapján a tulajdonos-változásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére még nem került sor.
A gyanúsítottak tagadták a terhükre rótt bűncselekmények elkövetését.
A 2010. szeptember 02. napján elrendelt előzetes letartóztatásokat a Fővárosi Bíróság – az előzetes letartóztatásokat meghosszabbító nyomozási bírói végzés elleni fellebbezések elbírálása során – 2010. december 17. napján megszüntette.
2./
A főügyészségünk 2010. szeptember 16. napján ugyancsak gyanúsítottként hallgatta ki az ügyletben érintett külföldi befektető jogi képviselőjét, akivel 2 rendbeli közokirat-hamisítás bűntette elkövetésének megalapozott gyanúját közölte.
A külföldi befektetőt képviselő jogász – a megalapozott gyanú lényege szerint – abban működött közre, hogy a pilisi és albertirsai földvásárlásokat ajándékozási szerződésként leplezze, ily módon elérve, hogy ne érvényesülhessenek az elővásárlási jogot biztosító és annak sorrendjét meghatározó jogszabályi előírások.
A gyanúsított tagadta a terhére rótt bűncselekmények elkövetését.
3./
A Központi Nyomozó Főügyészség 2010. december 21-én gyanúsítottként hallgatta ki M. Andreát, a Pénzügyminisztérum volt szakállamtitkárát, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács volt tagját. A főügyészség M. Andreát különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérlete elkövetésével gyanúsítja.
A több oldalon közölt megalapozott gyanú lényege szerint a volt szakállamtitkár a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagjaként a cselekvőségével, illetve a mulasztásával hozzájárult ahhoz, hogy a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő olyan szerződést hagyott jóvá, melynek teljesedése esetén az államot 1.327.513.077 forint vagyonvesztés éri.
A csereszerződés alapján a tulajdonos-változásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére még nem került sor.
A volt szakállamtitkár tagadta a terhére rótt bűncselekmény elkövetését, majd – élve a hallgatás jogával – megtagadta a vallomástételt.
