A Stockholmi Program végrehajtását tekinti vezérfonalnak a belügyi feladatok területén a soros magyar EU-elnökség, azon belül is első számú prioritásnak a szervezett bűnözés elleni harcot tartja – fejtette ki Pintér Sándor keddi EP-meghallgatásán, melynek során megerősítette: Magyarország támogatja a bolgár és a román Schengen-tagságot, mihelyt valamennyi technikai elvárásnak megfelelnek.
Az európai szervezett bűnözéssel utoljára 2000-ben foglalkozott átfogó módon az EU Tanácsa, holott azóta számos fejlemény – mindenekelőtt a gazdasági válság, majd az arra született reakciók sora – nagyon is indokolttá tenné, hogy ismét górcső alá vegyék a kérdést – jelentette ki a magyar miniszter, midőn a soros EU-elnökség belügyi tárcát érintő féléves programját ismertette az EP illetékes szakbizottságában. Jelezte, hogy európai kézikönyvet fognak szerkeszteni, ami egyaránt kitér majd a szervezett bűnözés jelenlegi helyzetére, valamint az elhárítást célzó legbeváltabb tagállami módszerekre. Az anyag összeállításához valamennyi tagországot felkérték, hogy delegáljanak a munkához szakértőt. (A későbbiekben, kérdésekre válaszolva, Pintér többször visszatért még a szervezett bűnözés témájára. Az illegális bevándorlás kapcsán például emlékeztetett, hogy ez a terület is a szervezett bűnözés „egyik üzletága” lett, és kíméletlen fellépést sürgetett „az amúgy is szegény, gazdasági okokból menekülő embereket még így is kizsigerelő” bűnbandák ellen.)
A magyar belügyminiszter másodikként a féléves belügyi EU-prioritások között a keleti partnerséget említette. Mint fogalmazott, az elnökség elő kívánja segíteni, hogy a partnerségben résztvevő szovjet utódállamokban is meggyökeresedjenek az „európai elvek, módszerek, az európai gondolkodás”, ami elősegíthetné, hogy ezek az országok egyfajta szűrőként már maguk lekapcsolják a rajtuk keresztül az Unió felé igyekvő bűnöző elemeket.
A meghallgatás során Pintér többször is szólt a szintén a kiemelt prioritások között felhozott Schengen-bővítésről. Visszatérően hangoztatta, hogy Magyarország soros elnökként is feltétlen támogatója Románia és Bulgária Schengen-tagságának, de azt is értésre adta, hogy mindez csakis valamennyi technikai feltétel teljesítése után lehetséges. „Vannak, mindig is voltak szabályok, és Magyarország mindig is tiszteletben tartotta ezeket” – szögezte le ennek kapcsán, és utalt arra, hogy ma már nem csupán a januári szakértői jelentés, de a hivatalos bolgár vélemény is elismeri, hogy a határzár valóban hiányos a bolgár-török szárazföldi határon. A magyar miniszter emlékeztetett ugyanakkor, hogy a bolgár miniszter márciusra a hiányosságok kijavítását ígérte, ami után ismét haladéktalanul újabb szakértői vizsgálatot kell majd tartani – vélte Pintér.
Arra is felhívta figyelmet, hogy a Schengen-tagsághoz végső soron a tagországok egyhangú támogatása szükséges, amit egyelőre megbont Franciaország és Németország más – igazságügyi – területet érintő ellenvetése. Pintér Sándor a meghallgatás után a BruxInfo kérdésére elmondta, nem szabad együtt kezelni a schengeni csatlakozás technikai feltételeit, és az igazságügyi aggályokat. „Az első egy szakértői kérdés, aminek egy tagország vagy megfelel, vagy nem, a második problémára viszont politikai választ kell adni egy esetleges csatlakozás után.”
Schengen kapcsán a miniszter szólt a Schengeni Információs Rendszer (SIS) tovább fejlesztett (2. számú) változatának üzembe helyezéséről is. Pintér emlékeztetett, hogy „nagyon régi” kérdésről van szó – „már Magyarország csatlakozása idején téma volt” -, de határozott reményét fejezte ki, hogy 2013-ban működésbe lép a SIS-2. Addig, úgymond, a soros elnökség igyekszik „időarányos haladást” szavatolni ez ügyben.
Pintér a meghallgatás során kitért a rendőrségek közötti együttműködést mélyíteni hivatott prümi megállapodásra is, hangsúlyozva, hogy végrehajtását idén augusztusban kellene megkezdeni. Az ujjlenyomatok, a DNS-minták és a gépjármű-adatok cseréjét biztosító mechanizmus feltételeit eddig csupán négy tagország teljesítette maradéktalanul. Vannak, akik augusztusra ígérik a felkészülést, míg „egyes országok anyagi okok miatt nehézségeket jeleztek”. Ez utóbbiaknál „megvizsgáljuk, hogy mivel lehetne felkészülésüket segíteni” – jelezte a magyar miniszter. A meghallgatása után a BruxInfónak azt mondta, akkor sincs baj, ha augusztusra nem készül fel mindenki, ezek a tagországok ugyanis hozzáférhetnek a közös, nagy adatbázisban lévő adatokhoz, csak a saját állampolgáraik adatait nem tudják majd egyelőre betáplálni.
Beszélt a Duna stratégia belügyi vonzatairól is. Hangoztatta, hogy a makro-regionális együttműködési forma megfelelő terep lehet a térséget érintő bűncselekmények számának csökkentésére. „Európa hetedik legnagyobb közlekedési útvonaláról van szó, ahol törekedni kell a bűncselekmények – például a kábítószer, vagy akár a veszélyes hulladékok csempészésének – a visszaszorítására” – húzta alá parlamenti prezentációjában az EU belügyminiszteri tanácsának soros elnöke.
