Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes és Pintér Sándor belügyminiszter szerdai háttérbeszélgetésen ismertette a január 20-21-én Gödöllőn tartandó informális Bel- és Igazságügyi Tanácsülés tervezett napirendi pontjait.
Navracsics Tibor elmondta, a pénteki igazságügyi miniszteri találkozón a délelőtti órákban vitatják meg az uniós polgársági jogok akadályainak felszámolásával kapcsolatos kérdéseket. Ez után munkaebéd keretében keresik a választ arra, hogy miként tud hozzájárulni a Tanács az alapjogok érvényesüléséhez. A harmadik napirendi pont témája a bírák, ügyészek, igazságügyi alkalmazottak képzésének összehangolása lesz – fogalmazott a miniszter.
Az európai uniós igazságügyi miniszterek informális tanácskozásán nincs döntési kényszer, az esemény célja, hogy megteremtsék a közös alapot a továbblépésre – fogalmazott a nemzetközi sajtó részvételével megtartott háttérbeszélgetésen Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter.
Navracsics Tibor hangsúlyozta, hogy az ülés egyik témája az uniós polgársági jogok akadályainak felszámolása, melynek keretében értékelik az Európai Bizottság 2010. októberi jelentését. A dokumentum részben szokásos, mivel háromévente adnak ki jelentést az uniós polgársági jogok érvényesüléséről, részben viszont újszerű, hiszen ez átfogóbb értékelés, amely konkrét élethelyzetekhez kötve mutat rá a problémákra – emelte ki a miniszter.
A miniszterelnök-helyettes hangoztatta: a jelentés olyan gondokra világít rá, mint például az uniós polgársággal kapcsolatos ismeretek hiánya, amelyek – mint fogalmazott –, remélhetőleg a későbbiekben jogalkotással megoldhatók. A munkaebéden azt vitatják meg – taglalta a miniszter –, milyen szerepet vállaljon a Tanács az alapjogi charta érvényesítésében.
Kiemelte: a Bizottság 2010. októberben tette közzé a charta végrehajtásáról szóló közleményét, amely bemutatja, hogy a Bizottság a maga eszközeivel hogyan garantálja az alapjogok érvényesülését az uniós jogalkotásban. A közlemény hangsúlyozza, hogy a charta nemcsak a Bizottságot, hanem a Tanácsot és az Európai Parlamentet is köti.
A miniszter ismertette azt is, hogy a későbbiekben a bírák, ügyészek és igazságügyi alkalmazottak képzéséről tárgyalnak majd és a tagállamok egyetértenek abban, hogy az ítélkezési kultúrákat közelebb kell hozni egymáshoz. Hozzátette: nem tisztázott még, hogy ez miként valósulhatna meg a gyakorlatban és az informális ülésen a Bizottság szeptemberi közleményét igyekeznek előkészíteni ebben az ügyben. A képzés kérdése a francia elnökség egyik kiemelt témája volt, és a stockholmi programban, valamint a spanyol-belga-magyar elnökségi trió céljai között is szerepet kapott.
Pintér Sándor kiemelte, a belügyi prioritások vezető témájaként a szervezett bűnözés elleni harcot hirdették meg. A csütörtöki egyeztetés munkaebédjén a belügyi kiadások kerülnek előtérbe, világos kiadási célokat kívánnak meghatározni. Az integrált határőrizet további fejlődéseinek alapjairól a délutáni megbeszélésen kíván a magyar elnökség megállapodásra jutni. Pintér Sándor hangsúlyozta: nagy együttműködést remél a belügyi napirendi pontok megvitatása során.
A magyar EU-elnökség keresni fogja azokat a legjobb megoldásokat, amelyeket a tagállamok adtak a szervezett bűnözésnek a globális gazdasági válsággal felszínre került új módszerei ellen – fogalmazott a háttérbeszélgetésen Pintér Sándor.
A belügyminiszter elmondta, hogy a magyar EU-elnökség kiemelt céljai között szerepel a szervezett bűnözés elleni harc erősítése. Rámutatott, hogy az utóbbi évek válsága nemcsak a gazdaságot érintette, hanem a bűnözői szokásokat is befolyásolta, újfajta bűnözői módszereket alkalmaznak, amelyekre új válaszokat kell találni, ezért a csütörtöki tanácskozásra meghívták az EU rendvédelmi ügynöksége, az Europol igazgatóját, a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete, az Interpol elnökét, továbbá a Délkelet-európai Együttműködési Kezdeményezés, a SECI vezetőjét is.
A belügyi tárca vezetője kifejtette, hogy az EU utoljára 2000-ben tárgyalt a szervezett bűnözés elleni küzdelem stratégiájáról, az eltelt tíz év is indokolja a felülvizsgálatot. Pintér Sándor hangsúlyozta, hogy a csütörtöki belügyi tanácskozáson a szervezett bűnözés elleni harc aktuális kérdésein kívül a vitatémák között szerepel a következő többéves pénzügyi keret, a belügyi terület finanszírozása.
Az EU belügyi kiadásai, bár sok célt szolgálnak, a teljes uniós kiadásoknak csak kis töredékét teszik ki (a 2007-2013 közötti időszakban 6,5 milliárd euró, ez a teljes EU-költségvetés kevesebb, mint egy százaléka). A fenti adatok alapján a miniszter rámutatott, hogy érdemes lenne egy kicsit többet fordítani a bűnüldözés segítésére, és ez a gazdasági fellendülésben is szerepet kaphatna.
Újságírói kérdésre válaszolva Pintér Sándor Romániát felkészültnek nevezte a schengeni csatlakozásra, de rávilágított: az egyetlen probléma, hogy az ország csak Bulgáriával együtt válhat a schengeni rendszer részévé, mivel a román-bolgár határon nincs kiépítve a schengeni határellenőrzés.
