Külföldön csak a jogszabályban meghatározott szűk körben, külképviselet hiányában pedig sehol sem lehet nyilatkozni a magán-nyugdíjpénztári tagság fenntartásáról. Az ombudsman felhívta a jogalkotó figyelmét a törvényi rendelkezések kiegészítésének szükségességére.
A hatályos jogszabály értelmében a külföldön tartózkodó magán-nyugdíjpénztári tagok csak akkor tehetnek nyilatkozatot a külképviseleten, ha a jogszabályban meghatározott és igazolt tartózkodási jogcímekkel rendelkeznek, azaz tartósan külföldön foglalkoztatottak, tartós külföldi szolgálatot teljesítenek, vagy külföldi tanulmányokat folytatnak. A panaszosok sérelmezték, hogy amennyiben nem a felsorolt jogcímek alapján, hanem más okból – például családtagként, vagy gyógykezelés miatt – élnek tartósan külföldön, nincs lehetőségük a nyilatkozattételre. Olyan országokban pedig, ahol a Magyar Köztársaság nem tart fenn külképviseletet, egyáltalán nincs is mód a személyes nyilatkozattételre.
Mindezzel kapcsolatban több panasz is érkezett Szabó Mátéhoz. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa a Külügyminisztérium Konzuli Főosztályától azt a tájékoztatást kapta, hogy amennyiben az érintett személy a jogszabályban meghatározott feltételek hiányában is ragaszkodik a nyilatkozattételhez, azt az eljáró konzuli tisztviselő az e célra rendszeresített űrlapon rögzíti, egyúttal felhívja a figyelmét, hogy a nyilatkozatot a döntéshozó szerv valószínűleg nem fogja elfogadni.
Mivel a magánnyugdíjpénztári törvény indokolatlanul szűk körben határozza meg a külföldi tartózkodás alatt nyilatkozattételre jogosító jogcímeket, és mert igen közeli a január 31-i határnap – az ombudsman felhívta a jogalkotó figyelmét, hogy szükség volna a törvény kiegészítésére.
