A Fővárosi Ítélőtábla 2011. január 11-i ítéletében egymillió forint és törvényes kamatai megfizetésére kötelezte a Budapesti Rendőr-főkapitányságot, mert négy beosztottja a TASZ ügyfelét hamisan vádolta meg kábítószer birtoklásával 1999. nyarán.
1999. júliusában a TRAFÓ nevű budapesti szórakozóhelyen mulatott egy fiatalember, az esti órákban éppen ott tartott razziát a BRFK. Ügyfelünk igazolta magát, de a rendőrség eljárásával kapcsolatban feltett kérdéseire megtorlásként falhoz vágták, megbilincselték, bántalmazták és előállították a IX. kerületi Rendőrkapitányságra. Ott pedig legnagyobb megdöbbenésre másnap kábítószer (amfetamin) birtoklásával is meggyanúsították. A közel hat évig tartó büntetőeljárás során a rendőrség legnagyobb igyekezete ellenére bizonyítani lehetett, hogy a kábítószert a vele egy időben előállított más személyektől, bosszúból rakták a TASZ ügyfelének személyes tárgyai közé.
Az intézkedésre hamis tartalmú rendőri jelentéseket készítettek, melyeket az eljáró rendőrök számos alkalommal hamis tanúzással tartották fenn. A felmentést követő újabb két év elteltével a rendőröket hamis vád bűntette miatt felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a bíróság, előzetesen mentesítve őket a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól.
Ügyfelünk az eljárás által okozott kár megtérítését és nem nyilvános elégtétel adását kérte az alperes BRFK-tól, amely kezdetben még polgári jogi felelősségét is vitatta. A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla 2011. január 11. napján hozott jogerős ítéletében azonban az alperest 1.000.000.- forint és kamatai, valamint a perköltség megfizetésére, valamint magánlevélben megfogalmazott bocsánatkérés megküldésére kötelezte.
Fazekas Tamás, a TASZ eljáró ügyvédje szerint “mintegy 10 és fél év után a bíróságnak köszönhetően helyreállt az igazságszolgáltatás rendje: az ártatlan ügyfelet felmentették, a bűnös rendőröket elítélték, és végül most a sérelmet is kárpótolták. Ugyanakkor rengeteg pénzt spórolt volna az állam akkor, ha legalább a hosszú évek alatt benyújtott panaszokat nem utasítják el, vagy akár peren kívül megegyeztek volna az ügyféllel, mindenféle kérés és kereset nélkül”.