Az ombudsman egy évvel ezelőtt készített jelentést a védendő fogyasztók helyzetének alakulásáról. Akkor az önkormányzatok még sok helyen nem rendelkeztek elég ismerettel és gyakorlattal a rászoruló fogyasztók tájékoztatásában. Mára a helyzet az önkormányzatoknál sokat javult, azonban a szolgáltatók hátán csak púp a védett fogyasztó.
Az önkormányzatok és a gáz- és áramszolgáltatók együttműködésének minősége jelentősen befolyásolja a rászorult, védett fogyasztók helyzetét – állapította meg Szabó Máté ombudsman vizsgálata. A védettség elérése – különösen a családsegítők, vagy más szociális területen dolgozók segítségével – könnyebbnek tűnik, mint a védelem intézményének tartalmi kihasználása. Vagy az előre fizetős, speciális mérőórák hiányoznak, vagy a működtetésükhöz szükséges feltöltés infrastruktúrája.
Az utóvizsgálat azt állapította meg, hogy a rendszerből hiányzik a továbblépés lehetősége. A pillanatnyi segítség hamar elhasználódik és az újabb rászorultsági szituáció elkerülése sokszor esélytelennek látszik. Amíg itt nem találnak az illetékesek megoldást, addig a bajba került fogyasztók a tartozásokat tovább görgetik maguk előtt, miközben előbb-utóbb kikapcsolják náluk a gáz- és áramszolgáltatást. Amennyiben az adott télen még sikerül elkerülni az igazi bajt, a következőn már nemigen. Ráadásul eközben a szolgáltatók ellenérdekeltek a rendszerben, és inkább csak egyéb megfontolások befolyásolják azt, hogy az ország területén hol együttműködőbbek, hol kevésbé.
A szolgáltatók akkor járnának el rugalmasabban, ha az illetékesek közvetlenül nekik utalnák a lakásfenntartással kapcsolatos támogatásokat, illetve az önkormányzatok külön anyagi forrással rendelkeznének a védendő fogyasztók támogatására. Gondot jelent az is, hogy a 40 ezer főnél kisebb településeken nincsen adósságkezelési rendszer, így a rászorulók csak alacsonyabb szintű védelemben részesülhetnek – mutatott rá az ombudsman.
