Az aszallas.hu domain regisztrációjával kapcsolatban bejelentett panasz.
A Tanácsadó Testület előtt a 839/2010. ügyszámon bejelentett panaszt a Tanácsadó Testület megvizsgálta, a Szervezeti és Eljárási Szabályzat (SZESZ) szerinti rendben megtárgyalta, majd 2011. január 6-i ülésén 5 tag jelenlétében, az SZESZ szerinti szavazási rendben, a jelenlévő tagok egységes “igen” szavazatával, különvélemény csatolásának igénye nélkül, elfogadta a Testület többségi véleményét kifejező jelen eseti Állásfoglalást.
Az aszallas.hu domain név delegálására vonatkozó igény az INSTANTWEB Kft. számára nem teljesíthető.
Indokolás
Az aszallas.hu domain nevet az INSTANTWEB Kft. ( „Panaszolt”) igényelte prioritás nélkül 2010. szeptember 22-én a Microware Informatikai Kft. regisztrátornál.
Az igény ellen a Hotel Booking Bt. („Panaszos”) élt kifogással jogi képviselője útján, és kérte a domain delegálásának megtagadását.
A Panaszos részletes kifogásában előadta, hogy álláspontja szerint a domain név delegálása „megtévesztő és jogellenes” lenne. A kifogásában a DRSZ vonatkozó részeit idézte. Érveit arra alapozta, hogy a „szallas.hu” üzemeltetője, és az „aszallas” mindössze egy betűben különbözik az ő domainjétől. Álláspontja szerint ez nemcsak a DRSZ-t sérti, hanem a Polgári Törvénykönyvet, a védjegytörvényt és a versenytörvényt is.
A Panaszos részletesen kifejtette, és bizonyítékokkal igazolta, hogy eredeti portálja a „szallas.hu” bevezetett „kereskedelmi név”, amely prospektusokban, matricákon szerepel. Ráadásul a 2001009 lsz. ábrás védjegy jogosultja is, amelynek domináns eleme a „szállás szó”. A Védjegy okirataival azt is igazolta a panaszos, hogy a védjegy 2010. február 16-i elsőbbséggel 2010. augusztus 19-én került lajstromba vételre.
Az Igénylő védekezést terjesztett elő. Védekezésében (többek között) hivatkozott arra, hogy a TT gyakorlata szerint elképzelhető olyan helyzet, amikor egy betű különbség esetén nem ítélte meg a TT úgy, hogy a választott nevek összetéveszthetőek lennének (vasarlas.hu – xvasarlas.hu). Kiemelte, hogy igaz, hogy a Panaszosnak van színes ábrás védjegye, azonban a „szallas” karaktersor nem áll védjegyoltalom alatt. Kifejtette továbbá, hogy a Panaszos nem a „szallas” / „szállás” szót tette ismertté, hanem a saját szolgáltatását.
A Panaszos részletes viszontválaszt küldött a védekezésre és minden korábbi érvét fenntartotta. Kiemelte, hogy a „szallas.hu” kereskedelmi névvé vált. Hangsúlyozta, hogy rádióban és VOIP szolgáltatásoknál „a szállás.hu” kifejezések egyértelműen összetéveszthetőek lehetnek az igényelt domain névvel. Állításai alátámasztására ügyfelei/megrendelői nyilatkozatát csatolta, amelyek bizonyították, hogy szolgáltatása népszerű.
A Tanácsadó Testület eljárása során a névválasztás és névhasználat jogellenességét és megtévesztő jellegét és a védjegybitorlás lehetőségét vizsgálta. Megállapította, hogy a Panaszos ábrás védjegy a 35, 39 és 43 áruosztályokban élvez védelmet.
A Tanácsadó Testület megállapította továbbá, hogy az igénylő cégkivonata alapján az is valószínűsíthető, hogy utazásszervezés, reklámozás is lehet az igénylés célja, azonban ez önmagában nem lenne korlátja a névválasztásnak, hiszen önmagában azzal a céllal, hogy a „szállás” kifejezés bármilyen változata alatt szállodai szolgáltatásokhoz kapcsolódóan szeretne valaki weblapot üzemeltetni, nem jogellenes.
Eljárása során a TT ezért a jogellenesség körében elsődlegesen azt a kérdést vizsgálta, hogy mennyiben sértené a delegálás a Panaszos védjegyjogosultságát, továbbá vizsgálta, hogy mennyiben megalapozott az igénylő érvelése, miszerint az egy betű különbség jelen esetben éppen egy névelő, ami szóban könnyen félrevezethető lehet.
A Tanácsadó Testület a tárgybeli kifogás alapján vizsgálta továbbá, hogy az igénylés mennyiben sértheti a Tpvt. 2. illetve 6. §-ban foglaltakat. A 6. § alkalmazásának együttes feltételei, hogy a felek versenytársak legyenek (azonos piacon fejtsenek ki gazdasági tevékenységet), a versenytárs szolgáltatása a piacon már ismert legyen (legalább olyan szinten, hogy az az összetéveszthetőséget megalapozza), a megjelölés olyan legyen, mely alapján a fogyasztók a versenytárs szolgáltatását „fel szokták ismerni” (azaz az elnevezés alapján döntően a másik, „eredeti” szolgáltatásra asszociálnak) s hogy az elnevezés használatára a versenytárs hozzájárulása hiányában kerüljön sor.
A rendelkezésre álló adatok alapján adott esetben feltehetőleg több feltétel megvalósulna, ha a domaint a Panaszolt számára delegálná a Nyilvántartó, ezért a névválasztás gyaníthatóan olyan helyzetet eredményezne, amely felvetné a Tpvt. alkalmazását is.
A TT többször hangsúlyozta már, hogy a gyakorlatban visszaélésszerű domainhasználat („potyázás”) egyik módja és megvalósulási formája: a domain nevet elsősorban annak érdekében jegyzik be, hogy a hasonló domainneveket használni kívánó (de félregépelő) felhasználókat saját oldalukra irányítsák a tartalomszolgáltatók. Ez már pusztán azért is sérelmes a hasonló domain jogosultja (általában versenytárs) számára, mert elvonja a forgalma egy részét, de a közvetített tartalomtól függően akár a jogosult jóhírére is sérelmes lehet, illetve zavarhatja szakmai tevékenységét.
A DRSZ 2.2.1. pontja szerint: „A domain-igénylő a delegálni kért domain nevét a jogszabályok és a Szabályzat keretei között szabadon választja meg, ugyanakkor a lehető legnagyobb gondossággal tartozik eljárni abban a tekintetben, hogy az általa választott domain név, annak igénylése, illetve annak használata más személy vagy szervezet jogait (pl. névkizárólagossághoz fűződő jogát, személyiséghez fűződő jogát, kegyeleti jogát, iparjogvédelmi vagy szerzői jogát stb.) ne sértse. A domain-igénylőtől elvárható, hogy a domain név megválasztása előtt ellenőrizze a cégjegyzéket, illetve a védjegy adatbázist.”
A Tanácsadó Testület álláspontja szerint az Igénylő nyilvánvalóan ismerhette az igénylésekor már bevezetett „szallas.hu” kifejezést.
Döntésekor a TT azt is figyelembe vette, hogy az Igénylő semmilyen érvelést nem adott elő arra vonatkozóan, hogy miért választaná éppen az „aszallas” domain nevet. Megjegyzi ebből a szempontból a TT, hogy a szallas.hu és az „aszallas” kifejezések között csak egy névelő különbség van, ami – osztva a panaszos álláspontját – megtévesztéshez vezethet.
Jelen Állásfoglalást a Tanácsadó Testület egyhangúlag fogadta el, különvéleményt egyik Testületi Tag sem kívánt csatolni.
Az Állásfoglalás szövege megtekinthető itt.
