Az Európai Unió soros-elnökségének átvétele jó alkalom arra, hogy a Magyar Helsinki Bizottság felajánlja együttműködését a sajtónak, hogy a legutóbbi magyar törvényhozási fejleményeket összehasonlíthassa az Unió jogával.
A holnapi Orbán-Barroso és Európai Bizottság-magyar elnökség tárgyalás, illetve a találkozót követő Barroso-Orbán sajtótájékoztató jó alkalom a sajtó számára a következő kérdések feltételére:
1. Összeegyeztethető-e az EU normáival, és különösen az Unió Alapjogi Chartájának az indokolás nélküli felmondás tilalmát rögzítő 30. cikkével az, hogy indokolás nélkül, önkényesen lehet közszolgálati jogviszonyt megszüntetni s így emberek tízezreinek munkaviszonyát a mindenkori kormányzat egyoldalú döntésétől függővé tenni?
2. Összeegyeztethető-e az EU normáival, különösen az Unió Alapjogi Chartájának a diszkrimináció tilalmát többek között tulajdonjogi alapon kimondó 21. cikkével az, hogy a magánnyugdíj-pénztári rendszerben maradó polgárok nem jogosultak állami nyugdíjra, annak ellenére, hogy az állami nyugdíjalapba bérük 24%-át ugyanúgy befizetik, mint az állami nyugdíjrendszerben részt vevők?
3. Összeegyeztethető-e az EU normáival, különösen az Unió Alapjogi Chartájának a szólásszabadságot biztosító 11. cikkével az, hogy egy olyan állami hatóság, melynek minden egyes tagja a kormánypárt jelöltje, egyes sajtóorgánumokat gumiszabályokban kimondott kötelezettségek megsértése miatt olyan méretű bírsággal sújthat, amely működésüket már rövid távon is ellehetlenítheti?
***
A Helsinki a múlt hét elején az Eötvös Károly Közpolitikai Intézettel és a TASZ-szal közösen levelet írt az Európai Bizottság igazságügyi, emberi jogi és uniós polgársi ügyekért felelős biztosának, Viviane Redingnek, aki az Európai Unió közismert emberi jogi élharcosából vált biztossá. A levél célja, hogy felhívja a figyelmet arra: a sajtó szabadságának korlátozása mellett más alapvető jogok, illetve demokratikus értékek is veszélybe kerültek hazánkban.
Az Európai Unióról szóló Szerződés 2. cikkének értelmében az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok tiszteletben tartásának értékein alapul, amely értékek közösek a tagállamokban.
A biztost arra kérték a levél aláírói, hogy tekintélyét felhasználva – elkövetkező tárgyalásain – a rendelkezésére álló eszközökkel igyekezzen rávenni a magyar kormányt, hogy e cikk szellemében gondolja újra azokat az elmúlt háromnegyed évben hozott törvényeket, amelyek
– a jogállami garanciákat kiiktatják a hatályos jogrendszerből, és
– felborítják a fékek és ellensúlyok húsz év alatt kialakított alkotmányos rendszerét.
Viviane Redingnek két tanulmányt is küldtek a civilszervezetek. A júliusig, majd a decemberig tartó jogalkotási hullámot értékelő elemzések sorra veszik és bírálják az országgyűlés által elfogadott jogszabályokat és személyi döntéseket, illetve ezek meghozatalának módját, így:
– a társadalmi nyilvánosság teljes kizárását a jogalkotásból;
– az Alkotmánybíróság tagjainak választására vonatkozó szabályok megváltoztatását, a testület hatáskörének megnyirbálását;
– a 98%-os büntetőadó alkotmányellenesnek nyilvánított, de újra elfogadott törvényét
– a magányugdíjpénztári vagyon „átcsoportosítását”, vagyis azt, hogy diszkriminatív szabállyal kényszeríti a kormány a pénztártagokat az átlépésre;
– a közszolgálatban dolgozók indoklás nélküli felmenthetőségét;
– a Költségvetési Tanács felszámolását;
– a sajtót kormányellenőrzés alá kényszerítő médiatörvény tartalmát, annak egyeztetés nélküli elfogadtatását és azonnali hatálybaléptetését.
A Viviane Redingnek küldött levél angol eredetije, a levél magyar fordítása, a törvényhozás első hullámának értékelése, a második jogalkotási hullám elemzése elérhető a itt.
