A budapesti Terézváros önkormányzata a felhatalmazásán túlterjeszkedve, azzal ellentétes módon állapított meg egy önálló “engedélyezési” eljárásrendet az üzletek éjszakai nyitva tartásának rendjéről szóló rendeletében.
Szabó Máté ombudsman jelentése szerint az önkormányzat a kerületi lakosok magánszférához való jogának védelme érdekében alkotmányosan aggályos eszközt választott.
A kereskedelmi törvény és a hozzá kapcsolódó kormányrendelet lehetővé teszi azt, hogy a fővárosi kerületi önkormányzatok képviselő-testületei rendeletben korlátozzák az üzletek éjszakai (22 és 6 óra közötti) nyitva tartását. Budapesten a kerületi jegyzők kereskedelmi hatóságként ellenőrzik a jogszabályi feltételek megtartását, így azt is, hogy az üzlet működése nem jár-e külön jogszabályban meghatározott, veszélyes mértékű zajjal. A nyitva tartás idejét az üzlet tulajdonosa határozhatja meg, a törvény csupán ennek bejelentését írja elő.
A törvényi felhatalmazás az ombudsman szerint annak a lehetőségét teremti meg, hogy az önkormányzat normatív módon, általános jelleggel szabályozza, hogy az üzleteket 22 és 6 óra között milyen időszakban (mettől-meddig) kell zárva tartani. A képviselő-testület a helyi sajátosságoknak megfelelően egyes övezetekben eltérő kötelező zárva tartási időt állapít meg, vagy további feltételeket írhat elő.
A terézvárosi “csendrendelet” szabályozási koncepciója szerint az üzleteknek éjszakai zárva kell tartaniuk, de az önkormányzat jegyzője külön eljárásban engedélyezheti az ettől eltérő nyitva tartást. Az eltérő nyitva tartáshoz szükséges, hogy az üzlettel egy épületben lakók többsége írásban hozzájáruljon, valamint egy előzetes szakértői igazolás arról, hogy megfelelő szintű a zajkibocsátás.
A biztos megállapította, hogy az önkormányzat a külön “engedélyezési eljárásrend” megalkotásával nemcsak túlterjeszkedett a felhatalmazáson, hanem az elfogadott rendeletében kifejezetten felülírta a hatályos törvényi szabályozás tartalmi elemeit. Semmi nem zárja ki az engedélyek megadásával kapcsolatos visszaéléseket: a “csendrendelet” alapján kialakított engedélyezési gyakorlat önkényes, az átláthatóságot csökkentve kiszámíthatatlan módon korlátozza a kerületben az üzletek működési szabadságát. Az ombudsman szerint a visszás helyzeten az sem változtat, hogy a jegyző tájékoztatása alapján egyetlen üzemeltető sem adta vissza működési engedélyét a rendelet hatálybalépését követően.
A biztos a visszásságok orvoslása érdekében felkérte a terézvárosi képviselő-testületet, hogy hatvan napon belül vizsgálja felül és helyezze hatályon kívül a kifogásolt rendeletet. Szabó Máté ombudsman kezdeményezte továbbá a jegyzőnél, hogy a rendelet alapján kiadott valamennyi határozatot haladéktalanul vonja vissza.
A jelentés kitér arra is, hogy az ombudsman gyakorlatában rendszeresek azok a panaszok, amelyek egyes üzlettípusok esetében kifogásolják a hatóságok, így a jegyzők fellépésének elmaradását, az ellenőrzések eredménytelenségét. Mivel a korábbi jelentéseiben feltárt visszás helyzet továbbra sem rendeződött, a biztos felkérte a nemzetgazdasági minisztert, hogy a vendéglátó üzletek környezetében élő emberek magánszférához való jogának védelme érdekében kezdeményezze a kereskedelmi törvény olyan módosítását, amely előírja, hogy a vendéglátó üzletekben az éjszakai zene- és műsorszolgáltatás a kereskedelmi hatóság által lefolytatott eljárás keretében engedélyezhető.
