Magyarország újonnan elfogadott médiatörvénye akár szűk korlátok közé is szoríthatja a sajtószabadságot, figyelmeztet az Amnesty International.
2011. január elsején lép életbe az új médiatörvény, amely Európában egyedülálló módon minden sajtó megjelenési formára egyformán korlátozásokat vethet ki, arra való tekintet nélkül, hogy az adott médiatartalom-szolgáltató éppen tévé-e vagy rádió, nyomtatott vagy elektronikus sajtó, illetve magán üzemeltetésű vagy közszolgálati. Az eleve helytelenül megállapított normák betartatásához a törvény rendkívül széles döntéshozói hatalommal ruház fel egy újonnan létrehozott központi média hatóságot.
A médiatartalmat érintő korlátozások mértéke, az újságírók és szerkesztők számára adott egyértelmű iránymutatások hiánya, és az új szabályozó testület túlzott hatalma együttesen nagyon káros hatást gyakorolhatnak a sajtó- és a véleménynyilvánítás szabadságára Magyarországon – mondta John Dalhuisen, az Amnesty International európai és közép-ázsiai programigazgató helyettese.
Az újonnan létrehozott Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) rendelkezhet olyan súlyos bírságok kivetéséről, mint például tíz millió forint országosan terjesztett hetilapok esetében, vagy akár kétszáz millió forint az ún. jelentős befolyással bíró médiaszolgáltatóknál, amennyiben azok tartalma a hatóság megítélése szerint a közérdekkel , közerkölccsel vagy a közrenddel megy szembe. Ugyanígy bírságok szabhatók ki a hírközlési tartalom kiegyensúlyozatlanságáért is.
Ezen fogalmak egyike sincs pontosan tisztázva és definiálva a törvényben, így az NMHH szabad belátása szerint értelmezheti őket. Az új médiahatóság arra is fel van jogosítva, hogy adott esetben elhallgattathasson sajtóorgánumokat.
Az NMHH függetlenségével kapcsolatban is vannak aggályok, hisz négy tagját a kormányzó Fidesz, vezetőjét pedig a miniszterelnök delegálta, előzetes, szélesebb körű konzultáció nélkül.
Ahogy a dolgok most festenek, ez a törvény túl sok lehetőséget ad a visszaélésékre, az önkényes alkalmazhatóságra, és arra, hogy a politika belefolyjon a szerkesztőségi döntésekbe – jegyezte meg John Dalhuisen.
Komoly aggodalomra ad az is okot, hogy az új törvény a cenzúra, illetve az ön-cenzúra erősödését is előidézheti.
Csupán néhány órával a törvény végleges elfogadása után, a közrádió egyik ismert műsorvezetője elnémult egy percre, hogy tiltakozásának adjon hangot az új szabályozást illetően. Ezek után a műsorvezető és szerkesztője ellen is felelősségre-vonási eljárás indult.
Néhány héttel a törvény elfogadása előtt, épp az emberi jogok világnapján, a közrádió nem adta le a Társaság a Szabadságjogokért elnökével felvett interjút arra hivatkozva, hogy túl éles kritikákat fogalmazott meg a jelenlegi magyar emberi jogi helyzettel kapcsolatban.
Az új sajtószabályozást máris számos nemzetközi kormányközi és nem-kormányzati szervezet is kritizálta, kiemelve annak a véleménynyilvánítást és a sajtó szabadságát csorbító hatását.
Magyarország 2011. januárjában úgy veszi át az EU-s elnökséget, hogy közben széleskörű a hazai és a nemzetközi felháborodás abból kifolyólag, hogy ez az új törvény teljesen ellene megy az európai és a nemzetközi emberi jogi normáknak – mondta John Dalhuisen.
A magyar hatóságoknak biztosítaniuk kell a törvény felülvizsgálatát, és megváltoztatását úgy, hogy az a véleménynyilvánítás szabadságának teljes tiszteletben tartásával legyen végrehajtható.
