Magyarország minél hatékonyabban szeretné betölteni az EU soros elnöki posztját; az elmúlt négy hónapot az intenzív felkészülés jellemezte – mondta Ódor Bálint, a Külügyminisztérium európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára.
A Magyar Külügyi Intézetben tartott előadásában Ódor Bálint úgy fogalmazott, az elnökségi program összeállításánál áttekintettek minden jelentős ügyet, amely napirendre kerülhet 2011 első félévében, és több intézmény, illetve civil szervezet képviselőivel is konzultáltak. A magyar fontos elnökség lesz, mivel rendkívüli jelentőségű kérdésekkel kell foglalkoznia és több, már folyamatban lévő ügyet kell megoldania a következő hat hónap alatt – mondta.
Mint kifejtette, az elnökség biztosan növeli majd Magyarország érdekérvényesítő képességét, sokan úgy tartják, csak az elnökség után válhat egy ország “ténylegesen teljes jogú tagjává” az uniónak, mivel ebben a periódusban gyűjtheti össze a kellő tapasztalatokat. Több kérdésben már jelenleg is nagyon szoros az együttműködés a soros elnöki posztot 2011 második felében betöltő Lengyelországgal, a két tagállam sok tekintetben hasonlóan látja Európa jövőjét – emelte ki.
A helyettes államtitkár elmondta: a magyar elnökség kiemelt feladata lesz a következő fél évben, hogy erősítse a tagállamok gazdaságpolitikájának koordinálását, segítse a hatékonyabb költségvetési fegyelem érvényesítését. Továbbá fontos cél az unió versenyképességének növeléséért az EU 2020 stratégia végrehajtásának előmozdítása, a stratégia a foglalkoztatási ráta emelését és a szegénység elleni küzdelmet is szolgálja – tette hozzá.
Az EU-ban nagy hangsúlyt kapnak az eszmecserék az uniós politika jövőjéről, így például a közös agrárpolitikáról, a kohéziós politikáról, az energia- és a közlekedéspolitikáról – mutatott rá, hozzáfűzve, “orientáló vitát” kell folytatni, össze kell gyűjteni a tagállamok álláspontját az egyes kérdésekben a magyar elnökség idején.
Ódor Bálint szerint régóta létezik az a törekvés, hogy közelebb hozzák az uniót a polgárokhoz: az emberek mindennapjaiban kézzelfogható eredményeket kell felmutatni. Példaként említette a bel- és igazságügyi együttműködést, a stockholmi program végrehajtását, valamint Bulgária és Románia várható tavaszi csatlakozását a schengeni övezethez; megjegyezte, ez nehéz politikai ügy, mivel a döntést több tagállam más kérdésekkel akarja összekapcsolni.
A spanyol-belga-magyar elnökségi trió “bővítésbarát”, az integráció bővítését mindenképpen tovább kell vinni, mivel ez hozzájárulhat az érintett országok belső reformfolyamataihoz – hangsúlyozta. Mint közölte, 2011 kulcsfontosságú év lesz ebből a szempontból, és olyan megoldásokat kell találni, amelyek minden félnek egyaránt elfogadhatóak.
Horvátországról szólva a helyettes államtitkár úgy vélekedett, az országnak mindent meg kell tennie a feltételek teljesítéséért, Magyarországnak pedig azért, hogy előbbre vigye a csatlakozási tárgyalásokat. Törökország esetében sok a blokkolt fejezet, de Budapest a kezdetektől támogatja Ankara teljes jogú tagságát, mivel – “elsősorban geostratégiai szempontból” – Törökországnak az EU-ban van a helye. Kiemelt fontosságúnak nevezte az energiapolitikát is: az energiabiztonság eléréséért meg kell erősíteni az energiapiacot, pótolni kell a hiányzó infrastruktúrát és párbeszédet kell folytatni harmadik országokkal, például Törökországgal vagy Észak-Afrika államaival. Ez “nagy beruházásokat igénylő kérdéskör” – hangsúlyozta. Hozzátette: növelni kell az energiahatékonyságot is, meg kell találni azokat a területeket, amelyeken még lehet energiát spórolni.
Ódor Bálint hangoztatta: a romastratégia egyszerre uniós és tagállami kérdés, az Európai Bizottság tesz majd javaslatot egy keretstratégiára, jelenleg kérdőíveket küld a tagállamoknak. A témát valószínűleg több szakminiszteri tanács is tárgyalja majd – magyarázta, hozzáfűzve, emellett a meglévő uniós források hatékonyabb kihasználására is törekedni kell.
A helyettes államtitkár szerint a víz nemcsak a Duna-stratégia miatt jelentős eleme a magyar elnökségi programnak, hanem azért is, mert a rendkívüli időjárási helyzetekből fakadó problémák kezelése kiemelten fontos Magyarországnak.
