A tartós bentlakást biztosító ápoló-gondozó otthonokban élő idős emberek ellátásának hiányosságai sértik az emberi élethez és méltósághoz, valamint a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jogot – állapította meg helyszíni tapasztalatai nyomán Szabó Máté ombudsman, aki az illetékes miniszter közbenjárását kérte.
Az idősekről való gondoskodás jelentősen háttérbe szorult a feladat ellátására kötelezett önkormányzatoknál
Ezt megelőzően utoljára tizenkét éve vizsgálta az állampolgári jogok biztosa, miként érvényesülnek az idős emberek alkotmányos alapjogai a bentlakásos ápoló-gondozó otthonokban. A korábbi intézmények közül az ombudsman ezúttal háromban győződött meg a tizenkét év alatt bekövetkezett változásokról, az ellátás, gondozás jelenlegi körülményeiről, a tárgyi és személyi feltételekről, valamint áttekintette a mindennek keretet adó jogszabályi környezetet. A három intézmény kiválasztásánál figyelembe vette az intézmények földrajzi elhelyezkedését, a település nagyságát, a régió gazdasági fejlettségét, illetve önkormányzati vagy más fenntartóját.
Megállapította a többi között, hogy az idősotthonok sem tárgyi, sem személyi feltételekkel nem rendelkeznek ahhoz, hogy biztosítani tudják a 4 órát meghaladó gondozási szükségletű ellátottaknak nyújtandó szolgáltatásokat. Hiányoznak az ellátáshoz szükséges egészségügyi eszközök és felszerelések, a szakdolgozók képesítése sem alkalmas egészségügyi jellegű feladatok elvégzésére. Ez a körülmény sérti az idős bentlakók emberi élethez és méltósághoz, valamint a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jogát.
Az ombudsmannak a három otthon vizsgálata során az is feltűnt, hogy míg a nem állami fenntartású intézménybe szinte azonnal be lehet kerülni, a két önkormányzati otthonba átlagosan 3 hónap várakozással juthat be a kérelmező. A biztos utalt ugyanakkor arra, hogy a várakozási idő országos átlagban még ennél is jóval hosszabb, elérheti az egy-másfél évet is.
A jogszabály szerint az egészségügyi ellátás keretében a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény köteles gondoskodni az igénybe vevő gyógyászati segédeszközeinek biztosításáról. A vizsgált intézmények ezt és a költségek viselését a gyakorlatban valamennyien eltérően szabályozták. A vizsgálat tapasztalatai szerint egyes intézmények – a jogszabállyal ellentétben – különbséget tesznek az úgynevezett testközeli és a test-távoli segédeszközök között, illetve esetenként az ellátottakra hárítják át az inkontinencia betétek költségeit.
A jogszabály ugyan kötelezővé teszi, hogy az otthonban legyen orvosi szoba, betegszoba, a vizsgált intézményekben azonban azokat eredeti funkciójától eltérő célra használják, egyebek között lakószobákat rendeznek be bennük, vagy összeférhetetlen ellátottak elkülönítésére veszik igénybe.
A biztos mindezek miatt felkérte a nemzeti erőforrás miniszterét, hogy tegyen javaslatot a napi 4 órát meghaladó gondozási igényű idősotthoni ellátottak gondozásához szükséges, a személyi és tárgyi feltételeket megteremtő jogi és pénzügyi szabályok módosítására, valamint intézkedjen arról, hogy a gyógyászati segédeszközök biztosítása egységes gyakorlat szerint történjen.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa ezt az utóvizsgálatát a 2010. évben „Méltó Időskor” címmel, az időskorúak alapvető jogait fókuszpontba állító projekt keretében folytatta le. A projektet Szabó Máté ombudsman azért indította, hogy hozzájáruljon gyenge érdekérvényesítő képességgel rendelkező, sok esetben kiszolgáltatott helyzetű társadalmi csoport alkotmányos jogainak az emberi– és állampolgári jogi érdeklődés középpontjába helyezéséhez, érvényesülésének elősegítéséhez.
