Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) a testület és a Legfelsőbb Bíróság elnökének, Baka Andrásnak a javaslatára elrendelte, hogy átfogó szakmai vizsgálat kezdődjön az előzetes letartóztatások jelenlegi gyakorlatáról – közölte OIT hivatala szerdán.
A testület keddi ülésén született döntése alapján felkérik a Legfelsőbb Bíróság büntető kollégiumát, hogy dolgozza ki a vizsgálat szempontjait. Az OIT arról is határozott, hogy a 2009-es év összes személyi szabadságot érintő kényszerintézkedését érintse a munka. Ez mintegy 7000 határozatot érint.
Az OIT arról is döntött: tájékoztatást vár a Fővárosi Bíróság elnökétől, Gatter Lászlótól, hogy milyen igazgatási, szakmai lépések történtek a 2006. őszi események, és az ezt követő büntető kollégiumi vizsgálat után a bíróságon.
Baka András két héttel ezelőtt, az ATV Egyenes Beszéd című műsorában jelentette be, hogy álláspontja szerint felül kell vizsgálni a szabadságelvonó kényszerintézkedések helyzetét Magyarországon és vizsgálatot kezdeményez annak érdekében, hogy elemezzék az ország összes bíróságán a kényszerintézkedések elrendelésének folyamatát és azt, hogy a fellebbezések miként zajlanak.
A 2006-os őszi eseményekkel kapcsolatban arról beszélt, hogy a bírói kart is váratlanul érték a történtek, ezért születhettek ennyire különböző ítéletek első- és másodfokon. Hangsúlyozta azonban, hogy az ilyen vizsgálatok lefolytatására az adott bíróság kollégiumvezetője jogosult (a 2006-os eseményekkel összefüggésben Frech Ágnes, a Fővárosi Bíróság büntető kollégiumának vezetője folytatott vizsgálatot), míg az igazgatási következmények levonására az adott bíróság vezetője jogosult. Utóbbival kapcsolatban kifejtette: jogszabályi változtatásokra lenne szükség, hogy ilyen kérdésekben az OIT-nak vagy annak elnökének legyen jogköre eljárni, ha a helyi felelősségre vonás elmaradt vagy nem volt megfelelő.
Az előzetes letartóztatások gyakorlatát korábban a 2002 és 2010 közötti jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottság ülésén több fideszes és jobbikos politikus bírálta a meghallgatások során, mondván futószalagszerűen születtek meg a döntések, nem egyediesítettek voltak a határozatok, amelyek döntő többségét a másodfokon eljáró bíróságok meg is változtattak.
Az OIT szerdai közleménye a vizsgálat mellett azt is tartalmazza, hogy a testület döntött arról: megbízza Matheidesz Ilonát, a Fővárosi Ítélőtábla közigazgatási kollégiumának vezetőjét, hogy a jövőben irányítsa az OIT Hivatalát. Az erre a posztra kiírt korábbi pályázatok ugyanis eredménytelenül záródtak. Matheidesz Ilona 1992 és 1995 között az Igazságszolgáltatási Hivatal vezetője volt.
A testület keddi üléséről készült tájékoztató azt is rögzíti, hogy a legfrissebb adatok szerint az év első felében, – szemben a tavalyi esztendő hasonló időszakával – 9,7 százalékkal több, összesen 860 ezer peres és nemperes ügy érkezett a bíróságokra. Ezen belül a peres eljárások száma 4,8 százalékkal emelkedett, 234 ezerre.
A megyei másodfokot kivéve minden bírósági szinten több ügyet fejeztek be, mint egy évvel korábban. Összességében 920 ezer ügyben hoztak határozatot. Ez 15 százalékos növekedést jelent. A perek döntő hányada, 87 százaléka, a bíróságra érkezéstől számított eljárási időtartam alapján, egy éven belül befejeződött – hangzott el a testület ülésén.
