Első fokon megnyerte csütörtök kora este az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) a Győr-Moson Sopron Megyei Bíróságon azt az iskolai szegregációs pert, melyet két éve indított a győri önkormányzat ellen.
„A mostani ítélet bebizonyította: nem igaz, hogy csak bizonyos helyeken lehet integráltan oktatni a roma gyerekeket. A győri eset jó példa arra, hogy van választási lehetőség” – reagált a Roma Sajtóközpontnak Mohácsi Erzsébet, miután az általa vezetett Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) első fokon megnyerte a Győr-Moson Sopron Megyei Bíróságon azt az iskolai szegregációs pert, melyet két éve indított a győri önkormányzat ellen. Az alapítvány szerint az önkormányzati fenntartású Kossuth Lajos Általános Iskolában jogellenesen elkülönítik a roma gyerekeket. A csütörtök kora este meghozott egyelőre nem jogerős bírósági ítélet azt állapította meg: az iskolában nem csupán a roma, hanem az összes halmozottan hátrányos helyzetű gyereket jogellenesen szegregálják. A bíróság arra kötelezte az önkormányzatot, hogy szüntesse meg ezt az állapotot.
Az ítélet mintegy kétszáz gyereket érint. A bíró indoklásában kifejtette: bár az iskolai elkülönítés kialakulása szorosan összefüggött a romák lakóhelyi szegregációjával, az önkormányzat nem tett meg mindent. Az iskolai körzethatárokat például csak tavaly módosította, de ezzel sem változott a helyzet, mert a szülőket nem világosították fel arról, hogy másik iskolába is beírathatják a gyerekeiket.
A jogvédő szervezet igazgatója, Mohácsi Erzsébet a Roma Sajtóközpontnak azt is elmondta: a Kossuth iskola ötven százalékos kihasználtsággal, hiányos tárgyi feltételekkel működik, és a pert azért indították, mert nem sikerült megegyezniük az önkormányzattal. Ugyanakkor az ügy érdekessége, hogy miközben zajlik a bírósági eljárás, az önkormányzat idén szeptembertől már nem indított első osztályt az iskolában. Mohácsi Erzsébet szerint csak azért nem, mert nem volt elegendő létszámban jelentkező gyerek, ráadásul arról sincs megállapodás, hogy az önkormányzat a jövő tanévtől felmenő rendszerben véglegesen megszünteti–e a szegregációt. Az alapítvány igazgatója arra is emlékeztetett: hat éves működésük alatt minden perükben megállapította a bíróság a jogellenes elkülönítés tényét. Azt egyelőre nem tudni, hogy a győri önkormányzat fellebbez-e az ítélet ellen.
Háttér: Harmadannyi eséllyel
A legújabb kutatási eredmények nem támasztották alá a szegregációról folyó vitákban hangoztatott nézeteket, melyek szerint az integrált oktatásban a hátrányos helyzetű gyerekek „visszahúznák” a többieket. Ellenkezőleg, azt állapították meg: az integrált oktatás nem csak a gyerekek teljesítményére, eredményeire hat kedvezően, de csökkenti a társadalmi feszültségeket is azzal, hogy kialakítja és megerősíti a diákokban az egymás iránti elfogadást és megértést. Ráadásul a vizsgálatokból az derül ki: anyagilag is megéri befektetni a hátrányos helyzetű gyerekek oktatásába, mert milliós összegű, hosszú távú haszonnal jár a költségvetésnek – és az adófizetőknek – ha egy ilyen gyerek eljut az érettségi megszerzéséig.1
Ugyanakkor ma Magyarországon egy roma diáknak körülbelül háromszor kevesebb esélye van arra, hogy érettségit szerezzen, mint egy nem romának – derül ki a legfrissebb reprezentatív kutatásból.2 A vizsgálat többek közt azt is megállapította, 2004 óta erősödött az a folyamat is, hogy a gettósodó településekről a nem cigány gyerekek egyre nagyobb részét a kistérségi központ relatíve legmagasabb presztízsű iskolájába, vagy más közeli nagyobb település magasabb presztízsű, kevésbé „cigányos” iskolájába íratják be szüleik. A jelentés 2009. októberi statisztikai adatokra hivatkozva közli azt is, hogy ma Magyarországon majdnem háromszáz olyan iskola működik, ahol a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók többséget alkotnak. 2004 óta a „ cigányiskolák” száma harminc százalékkal nőtt annak ellenére, hogy hét éve külön költségvetési forrás, az úgynevezett integrációs és képesség-kibontakoztató támogatás jár az együttnevelő-integráló iskoláknak, és — 2007-től az óvodáknak is.
1Kertesi Gábor-Kézdi Gábor: A hátrányos helyzetű és roma fiatalok eljuttatása az érettségihez ( Roma Education Fund, 2006)
2Zolnay János- Havas Gábor: Az integrációs oktatáspolitika hatásvizsgálata ( Európai Összehasonlító Kisebbségkutatásokért Közalapítvány, 2010)
