Ismét bevezetné a törvényszék elnevezést a megyei hatáskörrel rendelkező bíróságok esetében a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnöke, aki az alkotmány-előkészítő eseti bizottság felkérésére közölte az új alaptörvénnyel kapcsolatos javaslatait. Baka András szerint emellett indokolt az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) nevének megváltoztatása is.
Baka András az alkotmány-előkészítő eseti bizottság elnökének címzett, a testület honlapján is olvasható levelében azt írta, szerinte indokolt lenne az alaptörvény előkészítése során felülvizsgálni a bírói szervezetnek az alkotmányon belüli, a közhatalmat gyakorló szervek sorrendjében történő jelenlegi elhelyezését.
A főbíró emlékeztet arra, hogy az OIT júniusban értékelte a bírósági szervezet működésének és igazgatásának helyzetét, s a megfogalmazott javaslatok több kérdésben érintették az alkotmány hatályos rendelkezéseit.
Példaként említi azt a kezdeményezést, amely a bírósági szervezet terminológiai megújítását szorgalmazza. Eszerint a megyei hatáskörrel rendelkező bíróságoknál – az ítélőtáblákhoz hasonlóan – indokolt lenne a magyar jogászi és ítélkezési múlt tradicionális hagyományaként a székhelyül szolgáló város, illetve városrész nevével kiegészített “törvényszék” elnevezés ismételt bevezetése.
Indokoltnak vélik az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnevezésének megváltoztatását is, ugyanis szerintük a bíróságok központi igazgatását ellátó igazságszolgáltatási tanács jogi státusa, működése, funkciói távolról sem hasonlíthatók az előző politikai rendszerben működött országos hatáskörű államigazgatási szervekhez. “Ezt a nyilvánvaló tényt karakterisztikusan az elnevezésben is kifejezésre kell juttatni”. Ezért azt javasolják, hogy a bíróságok központi igazgatását végző intézmény hivatalos neve legyen Magyar Köztársaság Igazságszolgáltatási Tanácsa, vagy Magyar Igazságszolgáltatási Tanács, vagy Magyar Bírósági Tanács.
Rögzítenék azt is, hogy a bíróságok nemcsak a bűncselekmények, hanem a szabálysértések elkövetőit is büntetik.
Megfontolásra javasolják továbbá, hogy az alkotmány rendelkezzen az LB-elnöki megbízatás időtartamáról, valamint arról, hogy az LB elnökévé csak bíró választható.
Az alaptörvénynek a bírákról szóló rendelkezéseit indokolt kiegészíteni a bírói függetlenség egyik garanciáját jelentő mentelmi jog szabályozásával, továbbá a bírákra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokkal – írja levelében Baka András.
Az alkotmány-előkészítő eseti bizottság legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy a hozzá érkező véleményeket nyilvánosságra hozza.
A javaslattételre felkértek között szerepel az eseti bizottság honlapja szerint a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Alkotmánybíróság elnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a legfőbb ügyész, az Állami Számvevőszék elnöke, az állampolgári jogok biztosa, az adatvédelmi biztos, a jövő nemzedékek, illetve a nemzeti és etnikai kisebbségek biztosa, valamint a Magyar Nemzeti Bank, a Költségvetési Tanács és a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, továbbá a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke.
