A közpénzből finanszírozott szerződésekhez való egyenlő hozzáférés biztosítása érdekében az Európai Bizottság a tegnapi napon úgy döntött, hogy két Magyarországgal kapcsolatos ügyben is az Európai Unió Bíróságához fordul.
Az egyik ügyben a Bizottság úgy véli, hogy a magyar kormányzati központi beszerző szervezet megsértette az uniós közbeszerzési szabályokat egy irodaszerekkel kapcsolatos keretszerződés odaítélési eljárása során. A másik esetben a Bizottság álláspontja szerint Magyarország nem megfelelően hajtotta végre nemzeti jogszabályaiban az uniós közbeszerzési szabályokat, és ezáltal korlátozta a vállalkozások hozzáférését a közpénzből finanszírozott szerződésekhez. Az uniós közbeszerzési szabályok célja biztosítani azt, hogy a közpénzből finanszírozott szerződésekért folyó verseny feltételei tisztességesek legyenek, és ezáltal az európai vállalkozások több üzleti lehetőséghez jussanak, aminek következtében a közpénz felhasználása a legjobb ár-érték arány mellett történik. Amennyiben a szabályok végrehajtása nem megfelelő, felmerül a zárt piac, illetve a közpénzek pazarló felhasználásának kockázata. A Bizottság 2010 márciusában indokolással ellátott véleményt küldött Magyarország számára mindkét eset kapcsán (ez az uniós jogsértési eljárás második szakasza), kérve a magyar hatóságokat, hogy gondoskodjanak az uniós jogszabályoknak való megfelelésről (lásd IP/10/306). Mivel nem kapott kielégítő választ, a Bizottság úgy döntött, hogy mindkét ügyet a Bíróság elé utalja.
Mi a célja a szóban forgó európai uniós szabályoknak?
A közbeszerzés azt határozza meg, hogy a közpénzből gazdálkodó szervezetek milyen módon használhatják fel a közpénzeket. A közbeszerzés számos dologra kiterjedhet, legyen szó kávé vagy számítógépes rendszerek beszerzéséről, szennyvíztelepek vagy hajók építéséről, vagy akár tanácsadói szolgáltatások nyújtásáról. A becslések szerint az EU közbeszerzéseinek teljes értéke az Unió GDP-jének mintegy 17%-át teszi ki. A közbeszerzésre vonatkozó uniós jogszabályok által megkövetelt nyílt és átlátható pályáztatási eljárások erőteljesebb versenyt biztosítanak, továbbá a korrupció ellen hatásosabb védelmet és az adófizető polgárok számára jobb ár-érték arányú szolgáltatást nyújtanak.
Miben nyilvánul meg, hogy Magyarország nem tartja be ezeket a szabályokat, és miért érinti ez negatívan a polgárokat és a vállalkozásokat?
Irodaszerek
A magyar központi beszerző szervezet (KSZF) 2009 júniusában közzétett az EU Hivatalos Lapjában egy hirdetményt számos közpénzből gazdálkodó szervezet részére biztosított papír, írószer és egyéb irodaszer szállítására vonatkozó keretszerződés odaítélésére. A keretszerződés értéke mintegy 3,5 milliárd HUF volt (hozzávetőlegesen 13 millió EUR), és időtartama 12 hónapra szólt. A szerződő felet tárgyalásos eljárás útján tervezték kiválasztani, ami azt jelenti, hogy a KSZF egyenként tárgyalt volna az ajánlattevőkkel a szerződés feltételeiről.
Azt követően, hogy a magyar sajtóból értesült a tényekről, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a tárgyalásos eljárás alkalmazásával a KSZF a nyílt eljáráshoz (az uniós szabályozás szerinti irányadó eljáráshoz) képest kisebb mértékben tette lehetővé az átláthatóságot és az egyenlő bánásmódot az ajánlattevők számára, ami az adófizetők pénzének pazarlásához vezethet. A bizottsági értékelés az Európai Bíróság kiterjedt ítélkezési gyakorlatán alapul, amely nagyon szigorúan értelmezi a fő szabálytól, azaz a nyílt eljárás alkalmazásától való eltérés lehetőségét, és elítéli, ha az ajánlattevők túlzott mértékben a tárgyalásos eljárásokra hagyatkoznak. A magyar hatóságok szerint indokolt volt a tárgyalásos eljárás választása, mivel a beszerzések értékét nem lehetett előzetesen felbecsülni. Az érintett termékek (irodaszerek) fényében azonban a Bizottságnak kétségei vannak azt illetően, hogy ez az indoklás megállja a helyét.
A magyar közbeszerzési törvény (Kbt.)
Az új Kbt. alapján 2009-ben új rendelkezés lépett életbe, amely szerint egyes esetekben a közpénzből finanszírozott szerződések ajánlattevői kizárólag akkor támaszkodhatnak egy másik gazdasági szereplő erőforrásaira, ha e szereplő vonatkozásában többségi befolyással rendelkeznek. A törvény vizsgálatát követően a Bizottság megállapította, hogy ez a rendelkezés az ilyen jellegű együttműködéseket az uniós jogszabályokban előírtnál kevesebb esetben teszi lehetővé. Az uniós közbeszerzési szabályok értelmében az ajánlattevők a fennálló kapcsolat jogi jellegétől függetlenül támaszkodhatnak más gazdasági szereplők erőforrásaira.
Ezért a Bizottság úgy véli, hogy Magyarország elmulasztotta az európai uniós közbeszerzési szabályok szerinti kötelezettségeinek teljesítését. A Bizottság álláspontja szerint a módosított Kbt. korlátozza a vállalkozások hozzáférését a közpénzből finanszírozott nagy értékű szerződésekhez, ami akár az adófizetők pénzének pazarlásához is vezethet.
További információk
Közbeszerzés:
http://ec.europa.eu/internal_market/publicprocurement/index_en.htm
A tagállamokat érintő jogsértési eljárásokra vonatkozó legfrissebb információk:
http://ec.europa.eu/community_law/index_en.htm
További információk az uniós jogsértési eljárásokkal kapcsolatban a MEMO/10/457 dokumentumban találhatók.
