A gazdasági válság elhúzódása miatt a régiós gázellátás biztonságára és a szabályozási háttér megfelelő kialakítására kell nagyobb hangsúlyt fektetni a verseny növelése helyett. A tagállami, illetve uniós szerep-vállalás e téren mindinkább felértékelődik – olyan projektek vonatkozásá-ban is, mint a Nabucco. – Szakmai fórum a Wolf Theiss Ügyvédi Iroda és a romániai The Diplomat magazin rendezésébe
A romániai üzleti lap és a Wolf Theiss Ügyvédi Iroda közös szervezésében, a román Gazdasági Minisztérium és számos romániai energetikai nagyvállalat hasznos támogatásával 2010. szeptember 28-án nagy sikerű fórum megrendezésére került sor Bukarestben a hagyományos energiatermelés témakörében.
A fórumot Bryan Jardine, a Wolf Theiss bukaresti irodájának vezető partnere nyitotta meg. A konferencia központi témája volt a megváltozott és regionálissá váló szabályozási-piaci környezet, a romániai és regionális villamos energia és gázpiac jelenlegi struktúrája és tendenciái, valamint kiemelten az EU elvárásainak, elsősorban a 2009-es, ún. Harmadik Energiacsomag értékelése és az ellátásbiztonság problémája.
Az EU a Harmadik Energiacsomagot a rendszerirányítókra és az elosztókra vonatkozó szétválasztási szabályokkal a verseny elősegítése céljából alkotta meg, biztosítva a tagállamoknak, hogy három végrehajtási mód közül válasszák ki a saját szabályozásuknak leginkább megfelelő, a hálózatokhoz való diszkriminációmentes hozzáférést elősegítő modelljét. A Harmadik Energiacsomag által előirányzott, a hálózat tulajdonosának és üzemeltetőjének piaci függetlenségét garantáló modellt 2011 márciusáig kell a nemzeti jogrendben is tükröztetni.
Kenyeres László, a Wolf Theiss budapesti partnere a szakmai fórumon arra hívta fel a figyelmet, hogy a gazdasági válság elhúzódása és a régiós gázellátás-biztonság 2009 januárjában mindenki által megtapasztalt sérülékenysége miatt most a verseny mindenáron való növelése helyett a stabil szabályozási környezet kialakítására kell a hangsúlyt fektetni. Az ellátásbiztonság, mely változatlanul a tagállamokra, így Romániára és Magyarországra ró feladatot, a szabályozók szerepének felértékeléséhez vezet, egyúttal érthetővé teszi azt a francia érvet is, mely szerint az integrált nagyvállalatok elengedhetetlenek az infrastrukturális beruházások biztosításához. A tagállami, illetve EU-s szerepvállalás pedig mindinkább felértékelődik – olyan projektek vonatkozásában is, mint például a Nabucco. Az EU teljes piacnyitásra vonatkozó törekvései tehát nem érhetnek célt mindaddig, amíg – ezt megelőzően – a regionális piacok infrastruktúrái nem kerülnek összekapcsolásra. Az ellátásbiztonság garantálásának állami feladatát az EU is felismerte, mint azt az ellátási válsághelyzetek kezelését a tagállamoktól, így Romániától és Magyarországtól is megkövetelő, az Európai Parlament által 2010. szeptember 21-én elfogadott (a Tanács jóváhagyására váró) rendelet is mutatja; az ellátásbiztonság célkitűzését viszont harmonizálni kell a verseny elősegítésének elvével.
„A Harmadik Energiacsomag végrehajtásában Magyarország már komoly lépéseket tett a jogszabály előkészítés szintjén és a jogalkotási menetrend szerint a határidőt minden bizonnyal tartani fogja”, fűzte hozzá Kenyeres László.
A konferencián az is szóba került, hogy az új román nemzeti energiastratégia kialakítása és annak társadalmi vitája, melynek értelemszerűen az EU Harmadik Energiacsomagjában megfogalmazottakat is megfelelően tükröznie kell, most fog elkezdődni.
A résztvevők nem vitatták, hogy a nukleáris energiatermelés fejlesztése mindkét ország energiapolitikájában meghatározó szerepet kell, hogy kapjon, mivel a régió gázenergia-függősége egyébként nehezen váltható ki, főként a hosszabb távon diagnosztizált energiaigény növekedése miatt.
A zöld energiaforrások arányának kötelező növelése tekintetében Bryan Jardine kifejtette, Romániában igen jók a szélenergia-termelés adottságai, de komoly nehézséget jelent a termelés menetrendezésének problémája (vagyis az ingadozás kiegyensúlyozása).
Mint a nagysikerű konferencián szintén elhangzott, közös probléma Romániában és Magyarországon, hogy az átviteli hálózat jelentős fejlesztésére lenne szükség a Megújuló Irányelv által kitűzött 2020-as célok teljesítéséhez, de ez csak a környező országok, így a Magyarországot is érintő regionális keretek között oldható meg.
