Menekültügyi eljárások Európában – Homályosak és hiányosak a jelenlegi közös szabályok – Bizottsági javaslat

A menekültstátusz megadására és visszavonására vonatkozó tagállami eljárások minimumszabályairól szóló irányelv alkalmazásáról készített európai bizottsági jelentés rávilágított arra, hogy az eljárási garanciák tagállamonként jelentős eltéréseket mutatnak.

Az irányelvben előírt szabályok homályossága és a nemzeti szintű végrehajtás hiányosságai pedig adminisztratív hibákhoz is vezethetnek. E hiányosságok orvoslása érdekében a Bizottság 2009. október 21-én javaslatot fogadott el az irányelv átdolgozására.

„A nemzeti menekültügyi eljárások között még mindig jelentős különbségek tapasztalhatóak és a jelenlegi szabályokkal nehezen kerülhetőek el az adminisztratív hibák. Kérem az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy fogadja el a Bizottság által a helyzet orvoslására 2009-ben javasolt módosításokat” – nyilatkozta Cecilia Malmström, az Európai Bizottság uniós belügyekért felelős tagja. Hozzátette: „A Bizottság az irányelv megfelelő alkalmazása érdekében – különösen a visszaküldés tilalma elvének és az Európai Unió Alapjogi Chartájában lefektetett egyéb jogok tiszteletben tartását illetően és a különbségek csökkentése céljából – a továbbiakban is megvizsgál és nyomon követ minden olyan esetet, amelynél az irányelv végrehajtásával kapcsolatban problémákat észleltek. ”

A menekültügyi eljárásról szóló irányelv olyan minimumszabályokat kívánt rögzíteni, amelyek a menekültstátusz megadására és visszavonására vonatkozóan méltányosabb és hatékonyabb eljárásokat biztosítanak.

Az irányelv végrehajtásáról szóló bizottsági jelentés rávilágít arra, hogy a menekültügyi eljárások harmonizálását nem sikerült teljes egészében megvalósítani. Az irányelv néhány választhatóan alkalmazható rendelkezése és eltérési záradéka miatt egyre inkább eltérő gyakorlatok terjedtek el az Unióban, aminek következtében lényegesen különböznek egymástól a tagállamok eljárási garanciái. Különösen igaz ez a gyorsított eljárásokról, a „biztonságos származási országról”, a „biztonságos harmadik országról”, a személyes meghallgatásról, a jogi segítségnyújtásról és a hatékony jogorvoslathoz való hozzáférésről szóló rendelkezésekre.

Olyan esetek is feltárásra kerültek, amelyek során hiányos és/vagy helytelen volt az irányelv átültetése és hiányosságokat mutatott a végrehajtása.

Az eljárások tehát adminisztratív hibákkal is járhatnak: az egyedi esetekben hozott határozatok jelentős részét megsemmisítik a jogorvoslati eljárás során, mivel azok nem kellően világos és egyértelmű kritériumokon alapulnak.

A menekültügyi eljárásról szóló irányelv végrehajtásának részletes értékelésére alapozva a Bizottság 2009. október 21-én javaslatot fogadott el az irányelv átdolgozására, hogy orvosolja a hiányosságokat, egyszerűsítse és konszolidálja az eljárásokat és EU-szerte javítsa mind a elsőfokon hozott határozatok minőségét, mint pedig a menekültügyi eljárások általános hatékonyságát. A menekültügyi eljárások minősége és hatékonysága áll a szeptember 13-14-i brüsszeli miniszteri konferencia témáinak középpontjában is. A szóban forgó jelentés háttérdokumentumként szolgál majd az eszmecserékhez.

Előzmények

A menekültügyi eljárásról szóló irányelv hatálya alá tartozó 26 tagállam 2008. január 1.¹ és 2009. december 31. között 492 995 menedékjog iránti kérelmet regisztrált. A tagállamok ugyanezen időszakban 444 165 elsőfokú és 125 785 jogorvoslati határozatot hoztak².

Az irányelv rendelkezéseinek többségét 2007. december 1-jéig, míg a jogi segítségnyújtásról szóló 15. cikket 2008. december 1-jéig kellett átültetni.

Az átültetésre biztosított határidő lejártát követően minden, az átültető intézkedéseket nem teljes mértékben közlő tagállammal szemben jogsértési eljárást indítottak: a Bizottság 17 esetben küldött felszólító levelet és 5 esetben indoklással ellátott véleményt.

Mára – Írország kivételével – minden tagállam közölte az irányelvet hiánytalanul átültető intézkedéseit. A Bizottság határozatában úgy döntött, hogy Belgium és Írország ügyében a Bírósághoz fordul (IP/10/808), mivel ezen országok nem közölték az irányelvet hiánytalanul átültető intézkedéseiket, és miután Görögország az irányelv számos rendelkezését nem megfelelően hajtotta végre, ellene jogsértési eljárást indított. Belgium ugyanakkor nemrégiben közölte a Bizottsággal az általa hozott – megítélése szerint – hiánytalan átültetési intézkedéseket. A Bizottság jelenlegi vizsgálata azt kívánja megállapítani, hogy a belga intézkedések valóban teljes körűen átültetik-e az irányelvet.

A Bizottság 2009. október 21-én javaslatot terjesztett elő a menekültügyi eljárásról szóló irányelv módosítására (IP/09/1552), amely javaslat célja, hogy:

• egységes eljárást írjon elő a menekültügyi eljárások egyszerűsítésének és ésszerűsítésének biztosítása révén, valamint elősegítse a tagállamokra nehezedő adminisztratív teher csökkentését;
• megkönnyítse a vizsgálati eljárásokhoz való hozzáférést. A nemzetközi védelem iránti kérelmet benyújtani szándékozók számára megfelelő tájékoztatást és tanácsadást kell biztosítani már az adott ország területén történő tartózkodásuk legelején. A védelmet kérő személyekkel elsőként kapcsolatba lépő határőröknek, a rendőrség és egyéb hatóságok alkalmazottainak tisztában kell lenniük azzal, hogy milyen eljárást kell alkalmazniuk a kérelmezők esetében;
• hatékonyabbá tegye a kérelmek elbírását. A fontos intézkedések egyike az elsőfokú eljárások lefolytatására megszabott hathónapos általános határidő. A javaslat hároméves átmeneti időszakot ír elő annak elősegítésére, hogy a tagállamok eljárásaikat e határidőkhöz igazítsák. Egyszerűsíti és egyértelművé teszi továbbá az olyan eljárási fogalmakat és eszközöket, mint például a „biztonságos származási ország”, a menedékkérők nemzeti hatóságokkal való együttműködési kötelezettsége, valamint a gyorsított eljárások.
• javítsa a menekültügyi határozatok minőségét. A javaslat megerősíti az eljárási garanciákat, különösen az olyan kiszolgáltatott helyzetű személyek tekintetében, mint például a kínzás áldozatai és a kísérő nélküli gyerekek. A menedékjogi kérelmeket elbírálóknak megfelelő szakértelemmel kell rendelkezniük.
• a tagállamok közösségi és nemzetközi kötelezettségeivel összhangban biztosítsa a menedékkérők hatékony jogorvoslathoz való hozzáférését. A javaslat egyértelműen kimondja, hogy a bíróságoknak és törvényszékeknek a tények és a jogi szempontok alapján egyaránt felül kell vizsgálniuk az első fokon hozott határozatokat, valamint egyértelmű szabályokat állapít meg a jogorvoslat felfüggesztő hatályára vonatkozóan. A módosítások biztosítják a folyamatosan alakuló ítélkezési gyakorlattal való összhangot, különösen a védelemhez való jog, a vád és a védelem egyenlő erőviszonyának elve, valamint a hatékony jogvédelemhez való jog tekintetében.

¹Az irányelv nem terjed ki a 2007. december 1-je előtti kérelmeket illető, e bekezdésben említett határozatokra.

²A jogorvoslati határozatokat illető adatok azonban nem teljesek, mivel 2008-ra vonatkozóan 3 és 2009-re vonatkozóan 9 tagállam nem szolgáltatott adatokat.