Egy Magyarországon „Rechtsanwalt”-ként és így „európai közösségi jogász”-ként tevékenykedő német ügyvéd véleménye szerint az ügyvédek tekintetében hazánk nem megfelelően ültette át a magyar jogba a felsőfokú diplomák elismeréséről szóló irányelvet, mivel elmulasztotta meghatározni az irányelvben meghatározott szakmai adaptációs időszak vagy alkalmassági vizsga
teljesítésének feltételeit.
Fővárosi Ítélőtábla (Magyar Köztársaság) által 2009 szeptember 7-én benyújtott előzetes döntéshozatali kérelem a – Dr. Donat Cornelius Ebert kontra Budapesti Ügyvédi Kamara (C-359/09. sz. ügy)
Az uniós jog értelmében a valamely tagállamban ügyvédi tevékenység folytatására jogosultak a többi tagállamban is gyakorolhatják – mégpedig külön szakmai gyakorlat vagy kiegészítő képzés elvégzése nélkül – az ügyvédi tevékenységet azzal a megszorítással, hogy továbbra is csak a saját tagállamuk szerinti szakmai megnevezésüket használhatják. Így pl. egy Németországban „Rechtsanwalt”-ként dolgozó ügyvéd Magyarországon is minden további nélkül folytathat a „Rechtsanwalt” megnevezés alatt ügyvédi tevékenységet. Amennyiben egy ilyen ügyvéd állandó jelleggel kíván Magyarországon jogi szolgáltatásokat nyújtani, úgy kérnie kell az illetékes ügyvédi kamarától az „európai közösségi jogászok” névjegyzékébe törvény felvételét. Az európai közösségi jogászként bejegyzett ügyvéd tehát Magyarországon az „ügyvéd” elnevezés alatt nem, hanem csak a saját tagállama szerinti szakmai megnevezéssel gyakorolhatja az ügyvédi foglalkozást, viszont szinte mindazon ügyvédi tevékenységeket elláthatja, mint a magyar „ügyvédek”. Amennyiben a külföldi szakmai elnevezés alatt dolgozó ügyvéd szolgáltatását a magyar „ügyvéd” megnevezés alatt is szeretné nyújtani, úgy kérnie kell a magyar ügyvédi kamarába történő felvételét. Mindehhez a magyar joggal kapcsolatos szakmai gyakorlat megszerzését és a magyar nyelv megfelelő szintű ismeretét kell bizonyítania.
Egy Magyarországon „Rechtsanwalt”-ként és így „európai közösségi jogász”-ként tevékenykedő német ügyvéd véleménye szerint az ügyvédek tekintetében hazánk nem megfelelően ültette át a magyar jogba a felsőfokú diplomák elismeréséről szóló irányelvet, mivel elmulasztotta meghatározni az irányelvben meghatározott szakmai adaptációs időszak vagy alkalmassági vizsga teljesítésének feltételeit. E feltételek meglétének hiányában pedig a német ügyvéd szerint a „Rechtsanwalt”-ként ügyvédi tevékenységre jogosító, Németországban kiállított oklevelét Magyarországnak minden további nélkül el kell ismernie, és fel kell őt jogosítani az „ügyvéd” cím használatára.
A magyar ügyvédi kamara szerint hazánk az ügyvédekről szóló közösségi irányelv átültetésével teljesítette az uniós jogból eredő kötelezettségeinket az ügyvédi szakma EU-ban történy szabad gyakorlása tekintetében, mégpedig a fentebb említett szabályozási rendszer bevezetésével.
Az ügyben eljáró Fővárosi Ítélőtábla azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy az említett két irányelv együttesen értelmezhető-e akként, hogy a felsőfokú diplomák elismeréséről szóló irányelv nem megfelelő átültetése azzal a következménnyel jár, hogy az érintett német ügyvéd magyarországi ügyvédi kamarai tagság nélkül is jogosult hazánkban az „ügyvéd” megnevezés alatt tevékenykedni.
A bíróság szeptember 16-án tárgyalja az ügyet.
Hivatkozás és teljes szöveg:
A Fővárosi Ítélőtábla (Magyar Köztársaság) által 2009. szeptember 7-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Dr. Donat Cornelius Ebert kontra Budapesti Ügyvédi Kamara (C-359/09. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: magyar
A kérdést előterjesztő bíróság: Fővárosi Ítélőtábla
Az alapeljárás felei:
Felperes: Dr. Donat Cornelius Ebert
Alperes: Budapesti Ügyvédi Kamara
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések:
Az Európai Közösségek Tanácsának 89/48/EGK1, valamint az Európai Parlament és Tanács 98/5/EK2 irányelve értelmezhető-e akként, hogy a német állampolgárságú felperes, aki németországi ügyvédi szakvizsgával rendelkezik, ottani ügyvédi kamara tagja, magyarországi tartózkodási engedéllyel és munkahellyel bír, magyarországi ügyvédi kamarai tagság nélkül jogosult a fogadó magyar állam hivatalos nyelve szerinti “ügyvéd” elnevezést bírósági és egyéb hivatalos eljárásban, a német nyelvű “rechtsanwalt” és a magyar nyelvű “európai közösségi jogász” elnevezés mellett bármiféle engedély nélkül használni?
A 98/5/EK irányelv kiegészíti-e a 89/48/EGK irányelvet, vagyis az ügyvédi hivatás gyakorlásáról a 98/5/EK irányelv a lex speciális az ügyvédi tevékenység körében, míg a 89/48/EGK irányelv kizárólag általában szabályozza az egyes felsőfokú végzettségek elismerését?
1 A Tanács 89/48/EGK irányelve (1988. december 21.) a legalább hároméves szakoktatást és szakképzést lezáró felsőfokú oklevelek elismerésének általános rendszeréről; HL L 19., 16. o.,
magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 1. kötet, 337. o.
2 Az Európai Parlament és a Tanács 98/5/EK irányelve (1998. február 16.) az ügyvédi hivatásnak a képesítés megszerzése országától eltérő tagállamokban történő folyamatos gyakorlásának elősegítéséről; HL L 77., 36. o., magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 3. kötet, 83. o.
(forrás: http//:curia.europa.eu)
