A siófoki országos ügyvédkonferencia vendége volt dr. Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium igazgatási ágazatért felelős államtitkára, aki szólt a kormány ambíciózus jogalkotási terveiről és áttekintést nyújtott azok várható tartalmáról, időzítéséről.
Az alkotmányozás terén már dolgozik az előkészítő testület, amely nem kapott politikai mandátumot. A testület munkájában a KIM közjogi helyettes államtitkára és alkotmányjogi főosztályvezetője megfigyelőként vesz részt. Nem cél egy új államberendezkedés kialakítása, de az 1989-es Alkotmány jobbítása viszont szükséges, a cél, az alkotmányos rendet alapvetően nem kell átírni – fejtette ki az államtitkár. Az Alkotmánybíróság határozatai alapán készült egy hibalista, ami egyébként is korrigálást igényelne, de indokolt a fejezetek átstruktúrálása, ami már 1989-ben is cél volt.
A Ptk. kodifikációt a Vékás Lajos által vezetett professzorok készítik elő. Új távlatok is nyíltak azzal, hogy az egyesülési jog nem közjogi részei és a gazdasági társaságokról szóló törvény is bekerül a szövegbe. A norma a 2011-es őszi ülésszak elé kerül, majd 2013. január 1. napjával lépne hatályba.
A változatos büntetőpolitikai elképzelések nyomán sokszor módosított büntető kódex átfogó felülvizsgálata is indokolt. Ezt is a 2011-es őszi ülésszak elé viszik, mely szintén 2013. január 1. napjával lépne hatályba.
A jogalkotási törvény már közigazgatási egyeztetési stádiumban van. Alkotmányba kerülnének a jogforrások és azok hierarchikus felsorolása. A törvény határozná meg a hatásköröket. A jogalkotásban való társadalmi részvételt, így az egyeztetés rendszerét részletesen pedig külön törvény fogja meghatározni. A jogszabályszerkesztési rendelet felülvizsgálata zárja a regulációs keretrendszert. (Kapcsolódó cikk: Idén elkészül az új jogalkotási törvény – Répássy: Elsősorban szakmai tartalmú törvény lesz →)
Az eljárási törvényeket az OIT-tal szoros együttműködésben készítik elő, az eljárások gyorsítására koncentrálva. Ezek viszont szükségképpen érintik a bírósági szervezeti és bírói jogállást érintő rendelkezéseket is. Egy bírói fegyelmi bíróság létrehozását is fontolgatják. A tervezeti normaszöveg szeptember végéig elkészül, majd kezdetét veszi az egyeztetés. Az eljárási törvények struktúrális reformja a jövő évben indul az anyagi jogi jogszabályokkal párhuzamosan. Fontos, hogy a hatálybalépésre mindig kellő idő maradjon, legalább 6-12 hónap.
A büntető bírók felvetették, hogy korlátozódjon a Btk. módosíthatóságának gyakorisága és a hatálybalépések legyenek esetleg évkezdethez kötöttek, mivel nem egyszerű az elkövetéskori hatályos anyagi jog azonosítása.
Az államtitkár ismertette a szakvizsga-reform elindítása tárgyában a KIM-ben lefolytatott egyeztetés eredményeit. Ezen – mások mellett – Bánáti János, Busch Béla (MÜK), Miks Antal (Legfőbb Ügyészség), Tóth Ádám (MOKK), Karácsony András (ELTE) és a KIM főosztályvezetői vettek részt. Megvitatták az olyan ismert problémákat, hogy indokolt-e a vizsgák, illetve a részvizsgák rendszerének újratagolása, a jelöltképzés valóban a szakvizsgára készít-e fel, milyen legyen a cenzorlista, legyen-e pályaalkalmassági vizsgálat, legyen-e kötelező jelölti gyakorlat? Az államtitkár világossá tette, hogy mivel az ügyvédség és a közigazgatás foglalkoztatja a szakvizsgázók tömegeit, ezért e két terület véleményére fokozottan fognak odafigyelni.
