A sajtószabadság korlátozójaként Olaszország és Románia mellett Magyarországot emlegették a legtöbbet az EP kedd esti plenáris vitájában.
Az Európai Parlament kedd esti, a sajtószabadság európai helyzetéről folytatott vitájának egyik visszatérő és több képviselő által kifogásolt eleme volt a készülő magyar médiaszabályozás. Az illetékes biztos az európai helyzetről szólva világossá tette: egyelőre nem látja indokoltnak, hogy a Bizottság bárhol is közbeavatkozzon.
Olaszország és Románia mellett Magyarország volt még az a tagállam, amelyet a sajtószabadság korlátozójaként a legtöbbet emlegettek az EP kedd esti plenáris vitájában. Míg a felszólaló képviselők szerint Olaszországban a médiakoncentráció és Silvio Berlusconi kormányfő médiabirodalma jelenti a legnagyobb gondot, addig Romániában – miként Renate Weber (liberális, román) fogalmazott – a szólásszabadságot a politikai vezetés nem a demokrácia zálogának, hanem egyfajta veszélyforrásnak, az állam biztonságát fenyegető tényezőnek tekinti.
A szólásszabadságot megsértő tagállamokról szólva minduntalan felvetődött Magyarország neve is. A magyar megszólalók közül Tabajdi Csaba (szocialista) nagy gondnak nevezte, hogy az EU-ban a legtöbbször Olaszországot, Bulgáriát, Romániát és Magyarországot emlegetik azon országok sorában, amelyek megsértik az EU egyik alapértékét, a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságát. A szintén szocialista Göncz Kinga felszólalásában – a magyar helyzetre utalva – kiemelte: a szólásszabadság korlátozását még egy kétharmados parlamenti többség sem indokolhatja.
A néppárti Pelczné Gáll Ildikó szerint Magyarországon minden párt egyetértett abban, hogy az 1996-os médiatörvény elavult. „Az új kormány beterjesztette az új médiacsomag-tervezetet, hogy világos szerkezetet és tiszta pénzügyi alapokat teremtsen a médiaszabályozásban” – tette hozzá. „Eközben előfordul, hogy korábbi hatalmi érdekek sérülnek” – vélekedett Pelczné, aki emlékeztetett arra is, hogy még csak a jövő héten kezdődik a törvény vitája.
Neelie Kroes, a digitális ügyekért felelős biztos szerint jelen helyzetben nehéz megmondani, hogy a Lisszaboni Szerződés 2. cikkében felsorolt értékeket – úgy, mint az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, az emberi jogok tiszteletben tartása – azonnali veszély fenyegeti-e, ám szerinte egyelőre nem alakult ki olyan helyzet Európában, amely igazolná, hogy a Bizottság ezen a szinten közbeavatkozzon.
