Jóri András az adatvédelem és adatnyilvánosság közötti új egyensúly megteremtésének lehetőségeit kutató konferenciát szervez az Információszabadság napja alkalmából, szeptember 28-án.
Transzparencia és titkosság viszonyát elemzi majd Peter Hustinx, az Európai Adatvédelmi Biztos, a német és a szlovén információs biztosok, és a brit információs biztos helyettese. A magyar nyelvű előadások a múlt rendszerrel kapcsolatos kutatás, illetve a legitim társadalmi érdekek és az adatvédelmi akadályok közötti konfliktus témáját tárgyalják.
A magyar jogalkotó élen járt Európában, amikor megalkotta az első kombinált, adatvédelmet és adatnyilvánosságot (információszabadságot) együtt szabályozó törvényt. Sajátos egyoldalúságot tükröz azonban egyrészt az intézmény elnevezése (amelyet a Magyarországot követő államok – éppen a kettős, adatvédelemi és az adatnyilvánosságon őrködő szerep miatt – az Egyesült Királyságtól Szlovéniáig információs biztosnak neveznek), másrészt az is, hogy a közvélemény előtt a törvény is „adatvédelmi” törvényként ismert.
Figyelmeztető tény, hogy tárgyát tekintve rendre az ügyek kisebb hányada tartozik az információszabadság körébe. Adatvédelem és az adatnyilvánosság között az egyensúly részben jogalkotási, részben jogalkalmazási hibákból adódóan aránytalan: sok esetben az adatvédelem az adatnyilvánosság, a transzparencia kárára érvényesül; az átláthatóság megteremtését, közvetve fontos alkotmányos érdekek érvényre juttatását akadályoznak (sokszor vélt) adatvédelmi akadályok. Ugyanakkor nyilvánosságot kapnak olyan adatok, amelyek a magánszféra-védelem körében joggal védendők.
Az adatvédelmi biztos ebben a helyzetben az adatvédelem és az adatnyilvánosság közötti egyensúly létrehozatalára kell, hogy törekedjen – hangsúlyozza a Jóri András. Az egyensúly lényege, hogy az adatvédelem – a törvényhozó eredeti szándékának megfelelően – mindenkor mint a magánszféra-védelem fontos, az információs társadalom körülményei között hatékony eszköze érvényesüljön; ám ne váljon öncéllá, s különösen ne akadályozza az adatnyilvánossághoz fűződő legitim érdekeket.
A probléma Európában is aktuális: a közelmúltban az Európai Bíróság döntését, amely adatvédelmi okokra alapozva látta igazoltnak a Bizottság egyes dokumentumaihoz történő hozzáférés korlátozását, éppen az európai adatvédelmi biztos vitatta.
A konferencia célja, hogy az egyensúly megteremtésének módját kutassa. Az európai adatvédelmi biztoson kívül azon biztosok tartanak előadást, akik az adatvédelem mellett egyben felelősek az adatnyilvánosság ügyéért is, ezért napi gyakorlatukban szembesülnek a két érték közötti konfliktussal. A magyar előadások esetekhez kapcsolódnak: adatvédelem és adatnyilvánosság közötti egyensúly megteremtésére irányuló kísérletek mutatnak be a múlt rendszerrel kapcsolatos kutatás, tényfeltárás terén (pl. lex Biszku); legitim érdekek és vélt adatvédelmi akadályok közötti „konfliktust” illusztrál a népszámlálási kérdőívek adattartalmának ügye.
A rendezvény reményeim szerint elősegíti, hogy az adatvédelem eredeti szerepében, hatékonyan érvényesüljön, ám a jövőben hangsúlyosan jelenjen meg a jogalkotásban a nyilvánossághoz fűződő érdek is, valamint hogy a magyar adatvédelmi és információszabadságért felelős biztosi intézmény fejlődési irányait szakmai szempontból tekintsük át – nyilatkozta Jóri András.
