Új alaptörvény megalkotását tűzte célul a csaknem száz napja megalakult kormány. Orbán Viktor miniszterelnök felkérésére hattagú testület alakult az új alkotmány koncepciójának kidolgozására, a Ház pedig egy alkotmány-előkészítő bizottság felállításáról döntött. A kormányfő szerint 2011 tavaszán el kell fogadni az új alaptörvényt. Az új Országgyűlés a megalakulása óta hétszer módosította az alkotmányt.
A mai magyar alkotmány egy “technokrata szabályhalmaz”, amelyben nincs semmi, amit az ember tisztelhetne – ezt mondta Orbán Viktor 2009 novemberében, amikor újságírók egy könyvbemutató után az alaptörvényről kérdezték a Fidesz elnökét. Arra a kérdésre, hogy szerinte mi lenne a következő alaptörvény első oldalán, azt mondta: a lengyel alkotmány invokációszerű részét tartja célravezetőnek, de “egy alkotmányt megalkotni nem egy pártügy, sőt még nem is csak egy parlament ügye (…), annál jóval szélesebb és fontosabb ügy”.
Május 29-i miniszterelnökké választása után néhány nappal Orbán Viktor hat szaktekintélyt kért fel, hozzanak létre egy olyan testületet, amely mellette fog működni, és az új alkotmány koncepcióját fogja kidolgozni. A felkért szakemberek Boross Péter volt kormányfő, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Szájer József fideszes európai parlamenti (EP) képviselő, Schöpflin György, aki szintén fideszes EP-képviselő, Stumpf István volt kancelláriaminiszter és Pozsgay Imre volt államminiszter. (Stumpf István később – mivel alkotmánybíróvá választotta a parlament – kilépett a testületből.)
Néhány héttel később a parlament egy alkotmány-előkészítő bizottság felállításáról döntött: a negyvenöt tagú, kormánypárti többségű testület, amelyet a KDNP-s Salamon László vezet, év végéig terjeszt a Ház elé javaslatot az új alaptörvény alapvető elveiről. A bizottság menetrendje szerint a testület szeptember 30-ig várja az alapvető hatalmi ágak, az alkotmányban és a törvényekben nevesített állami szervek képviselői, illetve a felkért a alkotmányjogtudósok által készített koncepcionális javaslatokat. A bizottság szeptember 7-ig létrehoz hét munkacsoportot, amelyek a javaslatok alapján megkezdik, és október 20-ig elő is készítik a feladatkörükbe tartozó részkoncepciókat; ezeket a bizottság november 2-15. között tárgyalja. Az összegző munkacsoport november 30-ig alakítja ki a koncepció egységes szövegét, ezt tárja majd az Országgyűlés elé a bizottság december 15-e után.
Még államfővé választása előtt, június 24-én a Fidesz-KDNP frakcióülésén Schmitt Pál is kifejtette véleményét az új alkotmányról, és azt mondta, “nem magunknak csináljuk, hanem a magyar történelem számára”, hogy olyan lehessen, amelyet Werbőczyvel, az Aranybullával, Szent István leveleivel vagy a vérszerződéssel lehet összevetni. Bátran hozzá lehet nyúlni a köztársasági elnök szerepköréhez, a választásokhoz, a költségvetéshez – jegyezte meg az alkotmányozás folyamatával kapcsolatban akkor.
Az új alkotmány elkészültének várható időpontjával kapcsolatban Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke augusztusban azt ígérte, jövőre új alkotmánya lesz az országnak. Ezt erősítette meg a kormányfő is most szombaton, a kötcsei találkozón, ahol az elkövetkező időszakban a polgári jobboldal előtt álló feladatok között említette az új alkotmányt, amelyet 2011 tavaszán mindenképpen el kell fogadni. A már említett hat szaktekintély közül Schöpflin György a Magyar Hírlapnak korábban úgy nyilatkozott, 2011. március 15-ére el lehetne készíteni az új alaptörvényt.
Az EP-képviselő ugyanebben az interjúban adott hangot azon, később nagy visszhangot kiváltó véleményének, amely szerint az új alaptörvényből kivenné a konstruktív bizalmatlansági indítvány intézményét. A tagok közül Boross Péter pedig legutóbb a Heti Válasznak úgy nyilatkozott, szerinte növelni kell a kormányfői pozíció erejét, az államfőnek pedig jelképes szerepet kell szánni.
Orbán Viktornak mindezen felül még egy álláspontja ismert az új alkotmánnyal kapcsolatban: az, hogy személy szerint nem híve annak, hogy népszavazás legyen az új alaptörvény kérdésében.
Az új Országgyűlés a megalakulása óta eddig hétszer módosította az alkotmányt. Egyebek mellett rögzítették az alaptörvényben a parlament létszámának körülbelüli megfelezését; különadó kiszabását tették lehetővé az állami vagyonnal gazdálkodó, illetve az állam többségi tulajdonában vagy irányítása alatt álló szervezetek jó erkölcsbe ütköző jövedelmeire; a jövőben a képviselő-testületen kívülről is lehet alpolgármestert, főpolgármester-helyettest és megyei közgyűlési alelnököt választani. Egy másik alkotmánymódosítás értelmében a korábbi paritásos bizottság helyett egy olyan jelölőbizottság tesz javaslatot – egyszerű többséggel – az alkotmánybírák személyére, amelynek összetétele tükrözi a parlamenti létszámarányt, azaz jelenleg kormánypárti többséggel működik. A médiacsomaggal kapcsolatban bekerült az alaptörvénybe a szólás szabadságához való jog és a “közszolgálati médiaszolgáltatás” feladata.
