Megalakulása óta tizenöt indítványt terjesztett a parlament elé a kormány, köztük egy gazdasági és egy közbiztonsági csomagot. A kabinet első száz napja alatt született döntések közé tartozik a közigazgatás átalakításáról, a polgári törvénykönyv (Ptk.) módosításának újbóli előkészítéséről szóló; bemutatták az Új Széchenyi Terv vitairatát, öt vasúti szárnyvonalon újraindult a közlekedés, és elkezdték a 2006-os tűzijáték és őszi események áldozatainak kártalanítását is.
Számos, a kabinet értékszemléletét tükröző lépés nem a kormány, hanem kormánypárti képviselők kezdeményezésére született meg, így például a nemzeti együttműködésről szóló politikai nyilatkozat, a kettős állampolgárság megteremtése, valamint a médiacsomag megalkotása.
A választások óta eltelt 28 ülésnap alatt 116, a kormányoldal által előterjesztett döntést hozott a Ház, ebből 56 volt a törvények, 59 az országgyűlési határozatok száma. A csupán nyolc tárcával, május 29-én megalakult, tehát a hétvégén száznapos kormány az elmúlt csaknem száz napban 15 indítványt nyújtott be, amelyek közül 13 törvényjavaslat, egy határozati javaslat, egy pedig jelentés.
A kabinet által jegyzett egyik legjelentősebb javaslat az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló törvénycsomag volt, amelyben az Orbán Viktor miniszterelnök által bejelentett 29 pontos gazdasági akcióterv több elemét öntötték jogszabályi formába. A törvénnyel megszűnt például a jelzálogalapú devizahitelezés az ingatlanokra, a nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adó, csökkent a társasági adó, illetékmentes lett az egyenes ági rokonok közötti öröklés és ajándékozás, adómentes lett a ház körül végzett munka, bevezették a közszférában a kétmillió forintos havi bérplafont, és október 1-jétől él az a szabályozás – de a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre vonatkozik -, amely szerint 98 százalékos különadó sújtja a közszférában a végkielégítéseket és egyes jövedelmeket. Szeptember végétől jövedékiadó-mentes lesz a meghatározott mennyiségben főzött pálinka, és ekkortól él a banki különadó is.
Még ezt megelőzően döntött a kabinet arról is, hogy idén összesen 120 milliárd forintot spórolnak meg a kormány működésében.
Júliusban a kormány bemutatta a 2011-ben induló Új Széchenyi Terv vitairatát, amelynek hét kiemelt programja van: a gyógyító Magyarország – egészségipar, a megújuló Magyarország – zöld gazdaságfejlesztés, az otthonteremtés – lakásprogram, a vállalkozásfejlesztés – üzleti környezet fejlesztés, a tudomány – innováció – növekedés, a foglalkoztatás és a közlekedés – tranzitgazdaság.
A közbiztonság javítása érdekében született törvénymódosításokkal az Országgyűlés a kabinet kezdeményezésére elfogadta, hogy elzárással is büntethetők azok, akik kis értékű lopást, csalást, rongálást követnek el, köztük a fiatalkorúak is, akik akár 45 napra is börtönbe kerülhetnek.
Az Orbán-kormány első feladatait az árvízi védekezés adta, amelyre több milliárd forintot kellett átcsoportosítani az általános tartalékból. Emellett közmunkaprogram kezdődött, valamint önálló kormányprojekt is indult az árvízben megsérült közösségi építmények fejlesztésére.
A kabinet elkezdte a közigazgatás kétlépcsős átalakítását: szeptember 1-jétől megkezdték működésüket a regionális államigazgatási hivatalok helyett a fővárosi és a megyei közigazgatási hivatalok, 2011. január 1-jétől pedig ezek jogutódaiként létrejönnek a megyei kormányhivatalok, amelyeket kormánymegbízottak vezetnek majd. A közigazgatási hivatalok újbóli létrehozásával visszaállt az önkormányzatok törvényességi ellenőrzése.
Még a kormány megalakulása előtt nyújtotta be a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium néhány nappal később megválasztott vezetője és két államtitkára a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslatát, amelyet az Országgyűlés később el is fogadott, és amelynek értelmében az állam indoklás nélkül, két hónapos felmondási idővel megszüntetheti a kormánytisztviselővé vált köztisztviselők munkaviszonyát.
A kormány első indítványai között szerepelt az, hogy törvényben rögzítse a Ház: a parlament által tavaly elfogadott Ptk. nem lép hatályba. Ezzel kapcsolatban a kabinet első ülésén döntött arról is, hogy az új kormány újra elindítja a Ptk. módosításának előkészítését a Vékás Lajos-féle bizottság közreműködésével. Az új kódex 2013-ra készülhet el.
Még a nyáron újraindult a vasúti személyszállítás öt, korábban bezárt vasútvonalon; a napokban pedig újra megnyitották az első postát azon falusi kisposták közül, amelyeket az elmúlt években a postai modernizációs program keretében zártak be.
Az állami felelősségvállalást szimbolizáló lépése volt a kormánynak, hogy elkezdte a 2006. augusztus 20-i tűzijáték-tragédia áldozatainak kárpótlását, és október 23-ig megkapják kártérítésüket a 2006 őszi rendőri jogsértések áldozatai is. Az ősszel induló fűtési szezon végéig meghosszabbították a kilakoltatási moratóriumot is.
A kabinet által beterjesztett, egyes egészségügyi és szociális tárgyú törvények módosítása alapján szűnt meg az Egészségbiztosítási Felügyelet (EBF), amelynek feladatai más szervekhez kerültek, illetve jövő év január 1-jéig átmeneti patikaalapítási moratóriumot vezettek be.
Törvény született a Nemzeti Földalapról, amellyel az állam az eddiginél aktívabb szereplőjévé vált a magyar földpiacnak.
Az Országgyűlés összesen hétszer módosította eddig az alkotmányt, ezek közül a kormány javaslatára egy ízben változtatott az alaptörvényen a Ház, amellyel különadó kiszabását tette lehetővé az állami vagyonnal gazdálkodó, illetve az állam többségi tulajdonában vagy irányítása alatt álló szervezetek jó erkölcsbe ütköző jövedelmeire.
Nem a kabinet előterjesztése alapján, de kormánypárti politikusok kezdeményezésére további számos újítást fogadott el a parlament.
Így például azt, hogy a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az Országgyűlés a trianoni békeszerződés aláírásának napját, június 4-ét.
“Legyen béke, szabadság és egyetértés” – ezzel a mottóval kezdődik a nemzeti együttműködésről szóló, az Országgyűlésben elfogadott politikai nyilatkozat, amellyel a Ház kinyilvánítja: az áprilisi választásokon új társadalmi szerződés született, amellyel a magyarok egy új rendszer, a nemzeti együttműködés rendszerének megalapításáról döntöttek. Kormányrendeletben rögzítették, hogy a dokumentumot az államigazgatási szervek épületeiben ki kell függeszteni.
Elfogadta az Országgyűlés a magyar állampolgárságról szóló törvényt módosító javaslatot is, amely 2011-től biztosítja a határon túli magyarok számára, hogy egyszerűbben és kedvezményesen szerezhessék meg a magyar állampolgárságot.
Jelentős változás a közmédiumok számára, hogy jelenlegi formájában megszűnt a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) és az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT), összevonásukkal pedig létrejött a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), amely autonóm államigazgatási szerv, elnökét, Szalai Annamáriát a miniszterelnök nevezte ki kilenc évre; a közmédiumokat egy közös közalapítvány működteti majd.
Július 23-án lépett hatályba a Btk. módosítása. Bevezették a “három csapást”, visszaállították a “középmértékes büntetést”, szigorúbb szankcióra számíthatnak azok, akik tanárokkal szemben követnek el erőszakos bűncselekményeket, valamint a nemzetiszocialista mellett a kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadását is büntethetővé tették. Augusztus 19-én hatályba lépett a közbiztonsági törvénycsomag, amely a szabálysértési törvény mellett mintegy féltucatnyi jogszabályt módosít annak érdekében, hogy hatékonyabban léphessenek fel a hatóságok, elsősorban a tulajdon elleni szabálysértésekkel szemben.
Lecsökkentették az önkormányzati képviselő-testületek létszámát, lerövidítették a választási kampányt. Emellett törvényben rögzítették, hogy 2014-től kisebb létszámú lesz az Országgyűlés, és ehhez szabják a választójogi rendszert.
Ismét hatósági áras lett júniusban a lakossági és a kisfogyasztói energia.
Országgyűlési döntéssel tizenöt százalékkal csökkentették a parlamenti pártok idei költségvetési támogatásának fennmaradó részét.
