A kormány szerdai ülésén úgy határozott, hogy az állami vezetői mulasztások és a 2006 őszi törvénytelen rendőri fellépés kárvallottjai legkésőbb az október 23-i nemzeti ünnepig megkapják a nekik járó kártérítést. A kabinet ülésén arról is döntés született, hogy hat költségvetési szervet központi hivatallá alakítanak.
Nagy Anna kormányszóvivő elmondta: a kormány szerdán Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatára határozatot fogadott el az állami vezetői mulasztások, valamint az állam nevében elkövetett jogsértések áldozatainak kártérítéséről.
A határozat felkéri a belügyminisztert, hogy mérje fel a kárigényeket.
A károsultak a nekik járó kártérítést október 23-ig megkapják – ismertette Nagy Anna. Hozzátette, hogy a döntésnek szimbolikus jelentősége van, hiszen a magyar demokrácia történetében eddig alig fordult elő, hogy a kormány kimondja: az állami vezetők mulasztásai nem maradnak következmények nélkül.
A parlament még júniusban fogadta el azt a határozati javaslatot, amelyben az Országgyűlés bocsánatot kér mindazoktól, akiket 2006-ban – augusztus 20-án, illetve az ősszel – az állami vezetők mulasztásai, illetve a törvénytelen rendőri fellépés folytán sérelem ért. A törvényhozás erkölcsi és anyagi kártérítésről is rendelkezett, illetve felkérte a kormányt, hogy tegye meg a kártérítéshez szükséges lépéseket.
A kormányszóvivő a kabinet szerdai ülésének további határozatait ismertetve közölte: a kormány újabb döntést hozott a közigazgatás átalakításáról. Ennek értelmében hat, közvetlen kormányzati háttérmunkát végző költségvetési szerv – a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Központ, a Szülőföld Alap Iroda, a PM Nemzeti Programengedélyező Iroda, az Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelő Igazgatósága, az Ecostat Gazdaság- és Társadalomkutató Intézet, valamint a Magyar Külügyi Intézet – központi hivatallá alakul.
Ezek az intézmények eddig is miniszteri irányítás alatt álltak, a jövőben azonban megváltozik a jogállásuk, és szervezetileg is a kormányzati munka részévé válnak – részletezte Nagy Anna, a gördülékenyebb munkavégzéssel indokolva a változást.
A kormányszóvivő elmondta: az átalakítás fontos eleme, hogy az intézmények munkatársai a jövőben a kormánytisztviselői törvény hatálya alá esnek.
A kormány arra kérte a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy – az intézményeket irányító tárcavezetőkkel együttműködve – szeptember 15-ig terjessze elő a hivatalok státuszának megváltoztatásához szükséges intézkedéseket.
Révész: ügyészek és bírák felelősségét is vizsgálni kell a 2006 őszi események kapcsán
Ügyészek és bírók felelősségét és alkalmasságát is vizsgálni kell a 2006 őszi eseményekkel összefüggő tömeges letartóztatások kapcsán – mondta Révész Máriusz fideszes országgyűlési képviselő a parlament 2002 és 2010 közötti jogsértéseket vizsgáló albizottságának szerdai ülésén.
Az albizottság meghallgatott két fiatal lányt, akik többek között arról számoltak be, hogy többször bántalmazták őket a rendőrök 2006. szeptember 19-éről 20-ára virradóra történt elfogásuk során a fővárosban. Egyiküknek személyes tárgyait tulajdonították el az őrizetbe vétel során, előzetes letartóztatásukról pedig úgy döntött a nyomozási bíró, hogy a lányokat meg sem hallgatta.
Révész Máriusz szerint ami akkor történt, több mint hiba, s ezért azoknak a rendőröknek, ügyészeknek, bíráknak, akik részt vettek a jogsértésekben, “nincs helyük a rendőrségen, ügyészségen, bíróságon”.
A hatórás meghallgatáson szót kapott Morvai Krisztina, a Jobbik európai parlamenti képviselője is, aki szintén azt hangsúlyozta, hogy a mintegy 100-150 hasonló esetet ismerve korántsem arról van szó, hogy hibáztak volna az eljáró rendőrök, ügyészek, bírók, hanem hogy olyan koncepciós büntetőeljárások folytak, amelyek eleve alkalmatlanok voltak az igazság kiderítésére. A politikus arra kérte a fideszes képviselőtársait, legyenek partnerek abban, hogy európai parlamenti vizsgálóbizottság jöjjön létre a 2006-os őszi események kivizsgálása céljából.
Az albizottság meghallgatta Szívós Máriát, a Fővárosi Bíróság tanácselnökét, aki számos 2006 őszi előzetes letartóztatás ügyében járt el másodfokon, és az elsőfokon kiszabott kényszerintézkedések nagyobb részét megszüntette.
Szívós Mária nyomatékosan hangsúlyozta, hogy törvényi tiltások miatt a konkrét ügyekről nem nyilatkozhat, de képviselői kérdésre általánosságban elmondta többek között azt, hogy a gyanúsítottnak az előzetes letartóztatásról döntő bírósági ülésen lehetőséget kell adni arra, hogy felszólaljon, illetve ha szemmel látható sérülése van, például vérzik, akkor arra külön is rá kell kérdeznie a bírónak.
Az albizottság meghallgatta Mangel Gyöngyit, a Magyar Rádió munkatársát, aki többek között beszélt arról, hogy rá és több kollégájára is “megfélemlítő hatással volt”, ahogy a 2006 őszi MTV-ostromot követően a fekete ruhás, “páncélt viselő” rendőrök szinte “megszállták” és bázisként használták a rádió Bródy Sándor utcai épületét. A rádiós elmondta, hogy időnként “kínzásra emlékeztető” hangokat, pufogást és kiáltást lehetett hallani, és beszélt olyan kollégákkal, akik elmondásuk szerint látták, amint rendőrök térdepeltettek elfogott civileket az épület udvarában.
Mangel Gyöngyi beszélt arról is: azt az utasítást kapták, hogy akinek nincs dolga az épületben, az menjen el, a rádiós dolgozók pedig az éppen akkoriban lezajlott jelentős leépítések miatt nem mertek kérdezősködni a rendőri jelenléttel kapcsolatban.
Gulyás Gergely, az albizottság elnöke jelezte: Such Györgynek, a Magyar Rádió volt elnökének meghallgatására – bár azt eredetileg szerdára tervezték – kérésére csak később kerül sor. A testület ugyancsak szerdán szerette volna meghallgatni Palásti Mártát, a VI. és VII. kerületi ügyészség vezetőjét, aki azt kérte a testülettől, hogy a legfőbb ügyészen keresztül kérjék a meghallgatását.
