Október 3-án választják meg a települési kisebbségi önkormányzatokat, a kisebbségi önkormányzatok alapvető feladata a kisebbségek érdekeinek védelme és képviselete.
A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény megállapítja: a Magyarországon élő kisebbségek részesei a nép hatalmának, államalkotó tényezők és joguk van települési, területi és országos kisebbségi önkormányzatot létrehozni. Magyarországon 13 elismert kisebbség van: bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén és ukrán.
A kisebbségi önkormányzatok alapvető feladata a kisebbségek érdekeinek védelme és képviselete, a kisebbségi közösséget megillető jogosultságok érvényesítése, a kisebbségi közügyek önálló intézése települési, területi (megyei, fővárosi) vagy országos szinten.
Kisebbségi közügynek a törvényben rögzített egyéni és közösségi jogok érvényesülésével, a kisebbséghez tartozók érdekeinek kifejezésre juttatásával (különösen az anyanyelv ápolásával, őrzésével és gyarapításával, valamint a kisebbség kulturális autonómiájának megvalósításával és megőrzésével) összefüggő ügyeket kell érteni, illetve ehhez kapcsolódóan a kisebbségekhez tartozók meghatározott közszolgáltatások ellátásával összefüggő ügyeket.
A kisebbségi önkormányzatokat a választópolgárok közvetlen választás útján hozhatják létre, a települési testületek 4 tagúak (a megyei, fővárosi kisebbségi önkormányzat képviselőinek száma 7).
A települési kisebbségi önkormányzatok meghatározhatják a kisebbségi önkormányzat nevét, jelképeit, kitüntetéseit, az általa képviselt kisebbség helyi ünnepeit, intézmény alapítását, átvételét és fenntartását, pályázat kiírását és ösztöndíj alapítását.
A helyi önkormányzat gondoskodik a települési kisebbségi önkormányzat testületi működésének feltételeiről, vagyis például a működéshez igazodó helyiségről, és fedezi és a postázás vagy fénymásolás költségeit.
A települési kisebbségi önkormányzat kapcsolatot tart kisebbségi egyesületekkel, más szervezetekkel (és együttműködési megállapodást köthet velük).
A helyi önkormányzat képviselő-testülete az átruházható feladat- és hatáskörét (kivéve a hatósági és közüzemi szolgáltatásokkal összefüggőeket) a települési kisebbségi önkormányzat testületére annak kezdeményezésére átruházhatja. Ezeken felül a rendelkezésére álló források keretei között önként vállalt feladatot láthat el különösen a kisebbségi oktatásban és nevelésben, a helyi írott és elektronikus sajtóban, a hagyományápolásban és közművelődésben; feladatainak ellátására intézményt, gazdasági társaságot alapíthat.
A települési kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete szükség szerint, a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott számú, de évente legalább négy ülést tart, de az ülést össze kell hívni a települési kisebbségi önkormányzati képviselők több mint egyharmadának vagy a települési kisebbségi önkormányzat bizottságának indítványára is.
A testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési kisebbségi önkormányzati képviselők több mint fele jelen van. A javaslat elfogadásához a jelen lévő települési kisebbségi önkormányzati képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.
A kisebbségi önkormányzat testülete évente legalább egyszer közmeghallgatást tart. A testület megbízatásának lejárta előtt név szerinti szavazással, minősített többségű döntéssel kimondhatja a feloszlását.
A kisebbségi önkormányzati képviselő megbízatása megszűnik többi között akkor, ha a képviselő elveszíti választójogát, összeférhetetlenségi ok merül fel vagy ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén.
A kisebbségi önkormányzat testülete bizottságot hozhat létre, a bizottság tagjainak legalább fele a települési kisebbségi önkormányzat képviselője. A bizottságnak a települési kisebbségi önkormányzat testülete által ráruházott hatáskörben döntési joga lehet.
Az elnök megbízatása megszűnik a képviselői megbízatás megszűnésével, vagy ha az elnöki tisztséget a bíróság megszünteti. Az elnököt nem lehet “visszahívni”, ám az elnök sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt a települési kisebbségi önkormányzat testülete (minősített többséggel hozott határozata alapján) keresetet nyújthat be az elnök ellen az illetékes megyei, fővárosi bírósághoz az elnök tisztségének megszüntetése érdekében, és egyidejűleg kérheti az elnöknek e tisztségből történő felfüggesztését is.
A települési kisebbségi önkormányzat testülete az elnökének, elnökhelyettesének, tagjának, valamint az általa létrehozott bizottság elnökének és tagjának – a települési kisebbségi önkormányzat költségvetése terhére – tiszteletdíjat állapíthat meg. Az elnök tiszteletdíja nem lehet magasabb, mint a köztisztviselői illetményalap háromszorosa.
