Évközi átalakulás – kiválás – esetén az átalakulás időpontjáig felmerült veszteséget az átvevő (jogutód) társaság(ok) a következők figyelembevételével érvényesítheti(k) az adóalap megállapításánál.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 17. § (1) bekezdésének rendelkezése szerint az adóévben keletkezett negatív adóalapnak megfelelő összeggel (elhatárolt veszteség) az adózó a következő adóévekben csökkentheti az adózás előtti eredményét. Átalakulás esetén a jogutód a jogelődnél keletkezett és az adózás előtti eredmény csökkentéseként még el nem számolt elhatárolt veszteséget a jogelőd vagyonából a végleges átalakulási vagyonmérleg szerinti részesedése arányában érvényesítheti saját adóalapjánál. Ha az átalakulás formája kiválás, akkor a jogelődnél keletkezett elhatárolt veszteségből az átalakulás révén a jogutódo(ka)t megillető résszel a jogelőd (a fennmaradó adózó) által az adóalapjánál érvényesíthető elhatárolt veszteség összegét csökkenteni kell [Tao. tv. 17. § (7) bekezdés].
Feltéve, ha a kiválás évközben történt és annak időpontja 2009. szeptember 30-a, akkor az évközi mérlegben szereplő – a végleges vagyonmérlegben eredménytartalékba átvezetett – „negatív adóalap” még nem minősül elhatárolt veszteségnek, így azzal a jogutódoknál a 2009. adóévi adózás előtti eredmény nem csökkenthető. Ez azt jelenti, hogy a jogelődnél 2009. január 1-jétől szeptember 30-áig keletkezett veszteség elhatárolására csak év végén nyílik lehetőség, tehát a jogutódok a saját adóalapjuknál – vagyonuk arányában – azt a következő, azaz a 2010. január 1-jétől kezdődő adóévükben vehetik figyelembe a következők szerint:
- ha a jogelőd 2009. december 31-i fordulónappal készített beszámolójában kimutatott elhatárolható veszteség összege (– 400) alacsonyabb, mint a kiválás időpontjára megállapított negatív adóalap (– 600), akkor az éves beszámolóban ténylegesen kimutatott veszteségnek a kiválás időpontjára vonatkozó vagyonmérleg arányos részének elhatárolására van mód;
- ha a jogelőd 2009. december 31-i fordulónappal készített beszámolójában kimutatott elhatárolható veszteség összege (– 900) magasabb, mint a kiválás időpontjára számított negatív adóalap (– 600), akkor a kiválás időpontjára megállapított negatív adóalapnak az arányos része vehető figyelembe a jogutódnál a vagyonmérlegben kimutatott részesedése arányában;
- ha a jogelőd 2009. december 31-i bevallásában pozitív adóalap kerül kimutatásra, úgy – függetlenül a vagyonmérleg (szeptember 30-i) adataitól – a jogutódok nem élhetnek a jogelődnél keletkezett „veszteség” elhatárolásával.
A fent leírtakat az alább példa szemlélteti:
|
Eset |
December 31-i bevallásban kimutatott tényleges adóalap |
Vagyonmérleg szerinti összeg |
Vagyonarány a jogutódnál |
Jogutódnál figyelembe vehető elhatárolt veszteség |
|
1. |
– 400 |
– 600 |
70% |
– 400 * 0,70 = – 280 |
|
2. |
– 900 |
– 600 |
70% |
– 600 * 0,70 = – 420 |
|
3. |
500 |
– 600 |
70% |
0 |
Összegezve rögzíthető, hogy elhatárolásra bármely esetben csak a december 31-i adóalap (bevallás) ismeretében van mód, a fennmaradó társaság mindössze az éves bevallásában ténylegesen kimutatott veszteséget határolhatja el.
A fentiek – értelemszerűen – alkalmazandók a naptári évtől eltérő üzleti év szerint működő adózók esetében is.
[PM Jövedelemadók főosztálya 6056/2010. – APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály 5227255307/2010.]
