Már több mint 800 jelöltet jelentettek be a települési kisebbségi választásra az Országos Választási Iroda internetes tájékoztató oldala, a www.valasztas.hu szerint. A települési kisebbségi választáson a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásától eltérően a jelölteknek nem kell ajánlásokat gyűjteniük az induláshoz.
A települési kisebbségi önkormányzati választáson független jelöltek nem indulhatnak, kizárólag jelölő szervezetek állíthatnak jelöltet, így a jelölteknek nem kell ajánlásokat gyűjteni az induláshoz. Ráadásul jelölt csak az lehet, aki július 15-ig felvetette magát a kisebbségi választói jegyzékbe, függetlenül attól, hogy azon a településen, ahol szerepel a kisebbségi választói jegyzékben sor került-e kisebbségi választás kiírására.
Vagyis a választópolgár nemcsak a saját lakóhelyén, hanem bármely településen indulhat jelöltként. Ha nem a lakóhelye szerinti településen indul, akkor a választójogát a lakóhelye szerinti kisebbségi választói jegyzékben ellenőrzik.
Jelölőszervezetnek olyan bejegyzett társadalmi szervezet tekinthető – kivéve a pártokat – amely alapszabályában (a települési kisebbségi önkormányzati választás évét megelőző legalább 3 éve) rögzített célja az adott nemzeti vagy etnikai kisebbség képviselete.
A kisebbségi választáson indulni kívánó jelölő szervezetek a választás kitűzését követően vetethetik nyilvántartásba magukat az Országos Választási Bizottságnál, ha a jelölőszervezet több megye, illetve a főváros és valamely megye területén is jelöltet kíván állítani, a területi választási bizottságnál, ha csak egy megye, illetve a főváros területén belül, de több településen (fővárosi kerületben) kíván jelöltet állítani és a helyi választási bizottságnál, ha a szervezet csak egy településen vagy fővárosi kerületben kíván jelöltet állítani.
A kisebbségi választáson tehát jelöltet csak bejelentett és nyilvántartásba vett jelölő szervezet állíthat szeptember 3-án 16 óráig. A jelöltet egy formanyomtatványon kell bejelenteni, és ugyanezen nyomtatványon a jelölt kérheti nevének kisebbségi nyelven való feltüntetését a szavazólapon.
A jelöltnek egyúttal nyilatkoznia kell arról, hogy a kisebbség képviseletét vállalja, ismeri-e a kisebbség nyelvét, kultúráját, hagyományait és hogy korábban volt-e más kisebbség kisebbségi önkormányzatának tagja, vagy tisztségviselője. A nyilatkozat tartalmát bárki megismerheti.
A kisebbségi szervezetek tehát azt nem tudják ellenőrizni, hogy aki felvetette magát a kisebbségi választói jegyzékre, az valóban az adott kisebbséghez tartozik-e, ám abba beleszólhatnak, hogy kit indítanak jelöltként; mégpedig úgy, hogy aki szerintük “ál-kisebbségi”, azt egyszerűen nem indítják jelöltként.
A választás megtartásának feltétele, hogy településenként és kisebbségenként legalább négy jelölt induljon, ha azonban nincs jelölt, vagy a jelöltek száma négynél kevesebb, a választás elmarad, és már csak a következő általános választáskor (2014-ben) van mód települési kisebbségi önkormányzati választás megtartására.
A kisebbségi választást meghatározó jogszabályok
Az alkotmány rögzíti, hogy a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek részesei a nép hatalmának: államalkotó tényezők. Az állam védelemben részesíti a nemzeti és etnikai kisebbségeket, biztosítja kollektív részvételüket a közéletben, saját kultúrájuk ápolását, anyanyelvük használatát, az anyanyelvű oktatást, a saját nyelven való névhasználat jogát. Emellett az alaptörvény megfogalmazza a kisebbségek önkormányzáshoz való jogát is.
A nemzeti és etnikai kisebbség jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény többek között a kisebbségi önkormányzatok létrehozásával, megszűnésével kapcsolatos szabályokat tartalmazza. Eszerint a Magyar Köztársaságban a kisebbségek joga települési, területi és országos kisebbségi önkormányzat létesítése, ennek kezdeményezésében és választásában az a választópolgár vehet részt, aki szerepel a kisebbségi választói jegyzékben, és a választópolgár csak egy kisebbségi választói jegyzékben szerepelhet.
A törvény rögzíti azt is, hogy valamely kisebbség képviseletét csak az a jelölt vállalhatja, aki szerepel a kisebbségi választói jegyzékben (függetlenül attól, hogy azon a településen, ahol szerepel a kisebbségi választói jegyzékben, végül kiírták-e a kisebbségi választást).
A jogszabály azt is szabályozza: a kisebbségi önkormányzatot a választópolgárok a külön törvényben foglaltaknak megfelelően közvetlen választás útján hozhatják létre. A települési kisebbségi önkormányzati testület képviselőinek létszáma négy, a megyei, a fővárosi kisebbségi önkormányzat képviselőinek létszáma hét. Ugyanaz a kisebbség a településen csak egy települési kisebbségi önkormányzatot hozhat létre.
A kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi CXIV. törvény rendelkezik a választójogról, és tartalmazza a kisebbségi választás anyagi jogi szabályait. Vagyis, hogy a települési kisebbségi önkormányzati választásokon választó és választható az, aki a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben meghatározott kisebbséghez tartozik, a kisebbséghez tartozását vállalja és kinyilvánítja, magyar állampolgár, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választójoggal rendelkezik, és a kisebbségi választói jegyzékben szerepel.
Rögzíti továbbá, hogy a települési kisebbségi önkormányzati képviselők választását négyévenként, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napján kell megtartani, időközi választásra nem kerülhet sor. A választáson a település (fővárosi kerület) egy választókerületet alkot, és a választást akkor kell kitűzni, ha a településen a kisebbségi választói jegyzékben szereplő kisebbségi választópolgárok száma a választás kitűzésének napján eléri a 30-at.
A települési kisebbségi választáson jelöltet csak jelölőszervezet állíthat és a választást csak akkor lehet megtartani, ha legalább négy jelölt van. A választópolgár négy jelöltre szavazhat, és az a négy jelölt jut mandátumhoz, aki a legtöbb szavazatot kapta.
A települési kisebbségi választás során alkalmazni kell továbbá a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény általános rendelkezéseit, valamint a kisebbségi választásra vonatkozó speciális eljárási szabályokat. Ez a jogszabály rögzíti, hogy a szavazásra településenként önálló, az önkormányzati választásoktól eltérő szavazókört kell kialakítani. A voksolásra kisebbségenként külön szavazólapot kell készíteni, ráadásul a szavazólapot két nyelven (magyar nyelven és a kisebbség nyelvén) kell elkészíteni.
Több miniszteri rendelet is meghatározza a törvények mellett a kisebbségi választási eljárás egyes részletszabályait. Az 5/2010. KIM rendelet a választási eljárásról szóló törvénynek az önkormányzati választáson történő végrehajtásának szabályait foglalja össze, így rendelkezik többi között a választási irodák feladatairól és tartalmazza a választás során alkalmazandó nyomtatványok mintáit. A 12/2010. ÖM rendelet tartalmazza a kisebbségi választói jegyzék összeállításának részletes szabályait, a 4/2010. KIM rendelet pedig a választás határidőit és határnapjait határozza meg, míg a 7/2010. KIM rendelet a választás céljára biztosított állami pénzeszközök felhasználásának, ellenőrzésének szabályait tartalmazza.
