A piaci szereplők befolyása nélkül működő, kiszámítható médiatanácsot és emberközpontú médiahatóságot szeretne vezetni Szalai Annamária. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke elmondta: ősszel nevezik ki a szakmai önállóságukat megőrző közmédiumok vezetőit, és várhatóan ősszel tárgyalja meg az Országgyűlés a médiaszabályozás részletszabályait tartalmazó új médiatörvényt is.
Az elnök azt várja, hogy a piaci szereplők ne tudjanak beavatkozni az új médiahatóság döntéseibe, és fontosnak nevezte, hogy az állam ne versenyeztesse a közmédiumokat. Az MSZP és az LMP is megerősítette, hogy normakontrollt kér az Alkotmánybíróságtól.
A Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) és az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) összevonásával megalakuló új médiahatóság elnöke szerdai bemutatkozó sajtótájékoztatóján az összevonást a költségek csökkentésének szándéka mellett azzal indokolta, hogy a tartalom és a terjesztés felügyelete ne váljon szét.
Szalai Annamária elmondta: olyan, emberközpontú szervezetet akar vezetni, amely a közösség érdekeit védi. Példaként említette a hírközlési és médiabiztost, aki az előfizetők és felhasználók panaszait vizsgálja majd ki.
A médiahatóság elnöke gyors és határozott szervezetátalakítást tervez, az idei évet azonban átmenetinek tartja. Mint mondta, a parlament az ősszel választja meg az Országos Rádió és Televízió Testület utódjának tekinthető médiatanács tagjait, majd fel kell állnia a Közszolgálati Közalapítvány három kormánypárti, három ellenzéki és két, a médiatanács által delegált tagból álló kuratóriumának.
A közmédiumok jelenlegi elnökeit váltó vezérigazgatóit – a médiatanács javaslatára – ez a kuratórium a választja meg.
A parlament várhatóan szeptemberben dönt a médiaalkotmánynak nevezett keretszabályokról is, majd még ősszel megkezdődhet a részletszabályokat tartalmazó médiatörvény tárgyalása – közölte Szalai Annamária.
A közmédiumok megőrzik szakmai önállóságukat, csak a tulajdonosi jogokat gyakorló kuratóriumokat vonják össze – hangsúlyozta. Ezt a testületek kezelhetetlenül nagy létszámával és a közmédiumok pazarló gazdálkodásával indokolta. Hozzáfűzte, hogy a közmédiumok felesleges, profiljuktól idegen terhektől szabadulnak meg, nem kell például a vagyongazdálkodással foglalkozniuk.
Kérdésre válaszolva arról is beszélt, hogy egyes nemzetközi szervezetek “jól követhető, szervezett mozgás” következményeként kifogásolták az új magyarországi médiaszabályozást, ezért érte – mint mondta – több alaptalan vád. Szerinte az offenzívát “sértett, a változásokkal elégedetlen emberek” szervezik külföldön.
Szalai Annamária arra is kitért, hogy az új médiaszabályozásnak nincs olyan eleme, amely centralizálná a hatalmat, a médiahatóság elnökét pedig sok európai országban a miniszterelnök vagy a szakminiszter nevezi ki.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában szerda este közölte, azt várja, hogy a piaci szereplők ne tudjanak beleavatkozni az új médiahatóság döntéseibe és a döntések előkészítésébe. Az ORTT eddigi működéséről kijelentette: a legnagyobb gondot az okozta, hogy a szolgáltatók sikeresen tudtak lobbizni a testületnél, és sokáig csak gyűjtögették a büntetéseket, majd megalkudtak a hatósággal.
“Történelmileg így alakult” – válaszolt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke arra a kérdésre, miért van szükség négy közmédiumra, ha a részvénytársaságok működését felügyelő kuratóriumokat összevonják. Mint mondta, bár az elmúlt években sok ötlet volt az intézmények egyesítésére, “ezeket a gyökereket nehéz elvágni, és talán nem is indokolt”.
A fontos az, hogy az állam ne versenyeztesse a közmédiumokat, illetve hogy ne alakuljon ki olyan struktúra, amelyben azok egymással versenyeznek – jelentette ki Szalai Annamária, hozzátéve: tiszta profilú, világos küldetéssel rendelkező, önállóságukat megőrző közmédiumokra van szükség.
Szalai Annamáriát szerdai hatállyal nevezte ki Orbán Viktor miniszterelnök a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság élére. Megbízatása kilenc évre szól.
Kovács László, az MSZP alelnöke a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló jogszabályt a demokráciával, a sajtószabadság elvével, az európai szabályozással ellentétesnek minősítette. Mint mondta, a pártatlan tájékoztatásnak alapfeltétele, hogy a közszolgálati médiumok függetlenek legyenek a kormánytól, a pártoktól és a parlamenttől.
Az új szabályozással egyértelmű lett a kormányoldal előnye, a civileket kiiktatták a döntéshozatalból, megszűnt a pályáztatás a vezetői tisztségekre, a médiahatóság pedig kiterjeszti hatáskörét a kereskedelmi médiumokra, valamint az internetre is – tette hozzá.
Megerősítette, hogy az MSZP szerint a médiatörvény nem felel meg az alkotmányos követelményeknek, ezért a párt az Alkotmánybírósághoz fordul.
Az LMP frakcióvezető-helyettese úgy reagált a médiacsomag elfogadására és Szalai Annamária kinevezésére, hogy veszélynek van kitéve a közszolgálati rádiózás és televíziózás. Karácsony Gergely szerint a médiairányítási rendszer a mindenkori kormány szócsövévé teheti a közszolgálati médiumokat, ugyanis a szabályozás gyakorlatilag lehetetlenné teszi, hogy a közszolgálati médiumok a pártoktól és a kormánytól függetlenül működjenek.
Közölte, hogy a jövő héten utólagos normakontrollt kérnek az Alkotmánybíróságtól. Azt mondta, hogy az új médiairányítási rendszert a hírek szerint az ügyet az Európai Bizottság is vizsgálja.
Kedden a Jobbik is jelezte, hogy a médiacsomag ügyében az Alkotmánybírósághoz fordul.
Szalai Annamária még a sajtótájékoztatóján azt mondta: az Alkotmánybíróság döntését nem kívánja megelőlegezni, és kellő tisztelettel veszi majd tudomásul.
