A Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesületének tanácsadó irodáit az elmúlt hetekben sokan keresték fel abból a célból, hogy panaszt tegyenek különböző utazási irodák kereskedelmi gyakorlatával kapcsolatban. Sokan keresik az olcsóbb – vagy annak tűnő last minute utakat, és a gyakorlat alapján úgy látszik, a vállalkozói oldal igyekszik meglovagolni ezt a trendet is.
A legtöbben azt nehezményezték, hogy az ajánlati felhívásaikat interneten is közzétevő irodák gyakran olyan utakat kínálnak kedvező áron, melyek már rég beteltek.
Az egyik panaszos elmondta, hogy az interneten kinézett út iránt telefonon érdeklődött, adatai megadása után pedig ígéretet kapott, hogy visszahívják. A visszahívás meg is történt néhány órával később, és arról tájékoztatták, hogy a kiválasztott szálláshelyen már nincs több hely, de egy hasonló, drágább útra még jelentkezhet, a döntést viszont gyorsan kellene meghozni. Ezt követően az út még egy hétig fenn volt az interneten, és ismerőse érdeklődésére másnap ugyanúgy nem tudtak válaszolni, visszahívás után pedig neki is a kicsit drágábbat tudták ajánlani.
Egy kis pszichológia
A fenti esetben a legtöbben elkezdenek interneten keresgélni, vagy ismerősöktől érdeklődni a kiválasztott úti céllal kapcsolatban, beleszeretnek a helybe, beleélik magukat, izgatottan várják a visszahívást, ezért hajlamosak egy kedvezőtlenebb ajánlatra is igent mondani. Az egész csak némi ügyesség és időzítés kérdése.
Miért jó a last minute?
Az úgynevezett „last minute” ajánlatok lényege abban áll, hogy az indulás előtt rövid idővel – vagy azért, mert nem fogytak el az utak, vagy mert valaki lemondta az utazást – az utazási iroda megpróbálja (többnyire olcsóbban) értékesíteni a kimaradt helyeket. Ilyenkor legtöbbször nagyon rövid idő alatt kell dönteni. A FOME álláspontja szerint nem beszélhetünk last minute ajánlatról, ha az indulás előtt hetekkel, vagy hónapokkal korábban ezzel a jelzővel próbálják eladni az utat.
Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat?
Nehéz megmondani, hogy az ehhez hasonló esetek mögött ténylegesen megtévesztő célú üzletpolitika, vagy csupán az információáramlás elégtelensége áll. Valószínű, hogy internetes foglalási rendszerek esetében néhány perc alatt képesnek kellene lennie az utazásközvetítőnek arra, hogy az adatbázisból megtudja, van-e még szabad férőhely. Az is biztosnak tűnik, hogy a heteken át ugyanolyan paraméterekkel hirdetett utazás esetén elvárható lenne, hogy lekerüljön a weboldalról, ha minden hely elkelt, és csak abban a kivételes esetben kerüljön vissza, ha valamilyen okból megüresednek helyek.
Jogi háttér
Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról akkor beszélünk, ha áru meghatározott áron való vásárlására hívják fel a fogyasztót annak elhallgatásával, hogy a vállalkozásnak alapos oka van azt feltételezni, hogy az adott vagy azt helyettesítő árut a kínált áron nem fogja tudni – az árura, a vonatkozó kereskedelmi kommunikáció hatókörére és az ajánlati árra figyelemmel – megfelelő időtartamig és mennyiségben szolgáltatni vagy más vállalkozástól beszerezni (csalogató reklám).
Hová lehet fordulni a panasz esetén?
A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat kivizsgálására a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság jogosult, illetve a Gazdasági Versenyhivatal jár el abban az esetben, ha a sérelmezett kereskedelmi gyakorlat alkalmas a gazdasági verseny érdemi befolyásolására.
A Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete tanácsadó irodái készséggel várják mindazokat, akik az utazási szerződés megkötése előtt informálódni szeretnének, továbbá azokat is, akik vitás ügyük rendezéséhez szeretnének segítséget, információt kérni.
