Az EU27-ek külügyminiszterei múlt hétfőn szigorították az Iránnal szembeni büntetőintézkedéseket, minden téren túllépve az ENSZ Biztonsági Tanácsában megállapodott szankciókon.
A külügyminiszteri tanács múlt hétfői döntése értelmében minden eddiginél keményebb szankciók várnak az iráni rezsimre, amely egyelőre nem mutatja semmilyen jelét az engedékenységnek a nemzetközi közösség által jó alappal feltételezett nukleáris fegyverprogramja leállításának ügyében.
Az EU mostani döntésével az ENSZ Biztonsági Tanácsa által néhány héttel ezelőtt elfogadott 1929-es határozatot veszi át, amely a kereskedelem, a pénzügyi szolgáltatások, az energiaszektor, a közlekedés, a bankszámlák befagyasztása és a vízumkorlátozások területén vezet be további szankciókat Teheránnal szemben. Az ENSZ BT-hez képest minden területen szigorúbb uniós szankciók az egész iráni bankrendszert, az Iszlám Forradalmi Gárdát és az iráni hajózási társaságot is sújtják.
Az EU ugyanakkor megismételte tárgyalási ajánlatát, hogy kész diplomáciai megoldásról tárgyalni az iráni nukleáris fegyverprogramot illetően. „Ez egy erőteljes üzenet a részünkről és jól mutatja növekvő nyugtalanságunkat az iráni nukleáris program miatt” – közölte Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Felhívta a figyelmet, hogy a szankciók „személyeket, cégeket és teljes ágazatokat” érintenek, utóbbiak közül is első ízben a teljes iráni energiaszektort. Martonyi János külügyminiszter brüsszeli tudósítóknak azt nyilatkozta, hogy „ea szankciók-szigorítás volt az egyetlen opció, mert nem látunk más megoldást”. Ő is úgy vélte ugyanakkor, hogy nyitva kell hagyni a tárgyalások lehetőségét.
A július 26-i döntés hatályba lépését követően tilos lesz például bármiféle földgáz- és olajipari együttműködés Iránnal, noha az ENSZ-szankciók egyáltalán nem érintik az energiaágazatot. A döntés értelmében az Unió tagállamai és cégei számára tilos lesz bármilyen új befektetés az iráni energiaszektorba, akárcsak a technikai segítségnyújtás, a technológiák átadása és a szolgáltatások, a kőolajfinomítást és gáz-cseppfolyósítást is ideértve. Ezen utóbbi szakértők szerint különösen komoly csapást mérhet Iránra, lévén, hogy elegendő finomítói kapacitás híján olajfogyasztásának 40 százalékát külföldről szerzi be, hiába a negyedik legnagyobb nyersolaj termelő a világon. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) egy közelmúltban készített jelentésében úgy becsülte, hogy a nemzetközi szankciók csökkenthetik az Irán számára oly fontos olaj- és kőolajból származtatott termékek behozatalát. Ez az IEA szerint egyértelműen hatással lesz az iráni olaj- és földgázipar hosszú távú fejlődésére.
Hírek szerint nem minden tagállam lelkesedett az energiaipari együttműködést tiltólistára helyező döntésért. Diplomáciai források szerint Románia például ideig-óráig ellenállt, de végül meghajolt a túlerő előtt.
A friss uniós döntés ezenkívül teljes fegyverszállítási tilalmat is bevezet Iránnal szemben, miközben az ENSZ BT által elrendelt korlátozások csak bizonyos fegyvereket érintenek. Az új EU-s szankciók ezzel szemben még a gumibot eladását is megtiltják Teheránnak.
