Alapvetően eltérnek egymástól a metrószerelvények gyártását szabályozó magyar és uniós rendeletek, a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) szerint azonban a magyar rendelkezések nem elavultak és folyamatos a jogharmonizáció.
A helyi közforgalmú vasutakra, metrókra vonatkozóan szinte minden tagállamnak önálló műszaki szabályozása van. A magyar szabályok az abszolút biztonságra törekednek, míg az uniós filozófia szerint abszolút biztonságos berendezést nem lehet építeni, de a kockázatok megbecsülhetők – olvasható a hatóság által kedd összegzésében.
Ha a fejlesztő el akar térni az Országos Vasúti Szabályzat (OVSZ) II. kötetében foglaltaktól (az kifejezetten a metrójárművekkel kapcsolatos követelményeket tartalmazza), akkor köteles igazolni, hogy az általa előállított termék legalább olyan biztonságos, mint a szabvány által megkövetelt.
Ennek ellenére a magyar szabályozás nem nevezhető elavultnak az NKH szerint, mivel – mint írták – az elég nagy szabadságot ad a tervezőknek, az uniós irányelvekkel pedig folyamatosan hozzák összhangba a magyar előírásokat a rendkívül gyors iparági-technikai fejlődés miatt.
A közlekedési hatóság közlése szerint a metrótender kiírásakor minden pályázó ismerte az OVSZ-t, annak betartása pedig mindenki számára kötelező volt.
Az NKH arra nem tér ki, minek alapján kapott az Alstom előzetes engedélyt az új metrókocsikra.
A közlekedési hatóság múlt pénteken közölte, hogy nem adta meg a 2-es vonal szerelvényeire a végleges típusengedélyt a francia Alstomnak, a többi között a fékrendszer problémái miatt. Azóta kiderült, hogy nemcsak a fékekkel, hanem a járművet irányító szoftverrel is több probléma volt.
Az Alstom még vizsgálja, hogy fellebbez-e a döntés ellen. Közlésük szerint tisztában voltak azzal, hogy a szerelvények fékrendszere nem felel meg a magyar szabályoknak, ezért kértek derogációt – mentességet – a hatóságtól, ezt a kérést azonban végül az NKH elutasította. Ennek egyik oka az volt, hogy az Alstom nem tudott referenciát bemutatni a budapesti szerelvények fékrendszerére, mivel – sajtóértesülések szerint – ilyen fajta berendezést még egyik szerelvényükön sem alkalmaztak.
A Fővárosi Önkormányzat összehívja az illetékes bizottságokat, a BKV pedig azt vizsgálja, milyen következményei lennének a szerződés felbontásának.
Demszky Gábor főpolgármester hétfői közlése szerint az Alstomnak és a BKV-nak a szerződés értelmében még fél évig együtt kell dolgoznia azért, hogy a gyártó megszerezze a végleges típusengedélyt a 2-es metró szerelvényeire. A 4-es metróvonalra szánt ugyanilyen, de automata járművek típusengedély-kérelmét csak azok után nyújthatná be az Alstom, ha a 2-es vonal szerelvényei ezt már megkapták.
