Piaci erőfölénnyel való visszaélés gyanújával indított vizsgálatot múlt hétfőn az IBM ellen az Európai Bizottság. A nagyteljesítményű számítógépes hardverek legfőbb gyártója a Microsoftot és szövetségeseit vádolja az eljárás miatt, mivel szerinte azok így próbálnak rossz piaci helyzetükön javítani.
Két területen indította meg hétfőn az IBM elleni formális vizsgálatot a Bizottság, mindkettő a nagy teljesítményű szuperszámítógépek (az úgynevezett nagygépek, angolul mainframe-nek nevezett berendezések) piacára irányul. Az egyik eljárás annak felderítését célozza, vajon a világ második legértékesebb márkanevével rendelkező cég (az első a Coca-Cola) valóban megsértette-e a közösségi versenyjogot azzal, hogy a mainframe-ekre írt operációs rendszereinek eladását maguknak a mainframe-eknek az értékesítéséhez kötötte. A másik vizsgálat révén a Bizottság azt szeretné tisztázni, hogy a nagygépek szervizelése során az IBM nem alkalmaz-e negatív diszkriminációt a mainframe-ek eladási piacán jelen lévő versenytársaival szemben.
Az első eljárást a T3 és a Turbo Hercules szotverfejlesztő cégek panasza alapján indította meg Brüsszel, a másodikat saját kezdeményezésre. Az IBM ennek dacára azonnal egyik legnagyobb versenytársát, a Microsoftot vádolta meg az ügyben. „Egyes versenytársaink, akik képtelenek voltak a piacon nyerni az alapvető innovációkba történő befektetések révén, most azt akarják, hogy a piacszabályozó hatóságok teremtsenek számukra olyan piaci pozíciót, amelyet ők egyébként nem érdemeltek meg” – olvasható az IBM közleményében. A New York állambeli Armonk-ban székelő cég szerint „semmi alapja nincs azoknak az állításoknak, amelyeket a Microsoft és szatellit vállalatai fogalmaztak meg”.
A Microsoft azonnal visszautasította a vádat. Szóvivője úgy fogalmazott, hogy cége valóban sok befektetést hajt végre olyan újonnan piacra lépő vállalatokban, mint amilyen a T3, de az IBM ellen benyújtott T3-panaszhoz semmi köze nincs. Ennek dacára a Microsoft is egyetért a T3 azon meggyőződésével, hogy a nagygépek piacán a vásárlóknak „nagyobb választékra és nagyobb nyitottságra” lenne szükségük – hangoztatta a szóvivő. Azt is hozzátette, hogy az ő ügyfeleik rendszeresen visszatérő igénye lenne a nagyobb interoperabilitás (együttműködési képesség) megteremtése a mainframe-ek és „más platformok” között.
A Bizottság hangsúlyozta: a vizsgálatok megindítása nem jelenti azt, hogy máris bizonyítékok állnának rendelkezésre a jogsértésről. Azt is aláhúzta azonban, hogy a panaszok elég súlyosak a formális vizsgálat megindításához. A vádak szerint ugyanis a mainframe-ek és az operációs rendszerek árukapcsolásával az alternatív fejlesztőket gyakorlatilag kizárta a piacról a tavaly 103,6 milliárd dolláros forgalmat lebonyolító és 12,3 milliárd dollár nettó profitot termelő IBM. Elképzelhető, hogy hasonló hatással járt a szervizelési szolgáltatások terén alkalmazott diszkrimináció is, főleg annak révén, hogy a kizárólag az IBM-től beszerezhető alkatrészeket versenytársainak korlátozottan vagy csak késve szállítja a cég.
A mainframe-ek világpiacának teljes tavalyi forgalmát 8,5 milliárd euróra becsülik a szakértők, ebből az Európai Gazdasági Térség mintegy 3 milliárd eurót hasít ki. Ilyen nagy teljesítményű gépeket elsősorban kormányzati intézmények, nagyvállalatok és bankok használnak hatalmas mennyiségű adat tárolására és feldolgozására.
Az Európai Bizottság az elmúlt években több jelentős ügyben is fellépett a számítástechnika amerikai nagyágyúinak versenyjogot sértő viselkedése ellen. A Microsoftot három alkalommal összesen 1,68 milliárd euróra bírságolta meg piaci erőfölényével való visszaélés miatt, az Intelt pedig tavaly hasonló okból 1,06 milliárd euróra büntette meg. Ez utóbbi határozat volt az EU történetének eddigi legnagyobb egyedi versenyügyi bírsága. Tavaly a Microsoft egy másik versenysértési ügyben (a böngészőprogramok körüli vitában) már inkább a Bizottsággal való megegyezést választotta, hogy elkerülje az újabb bírságot.
