A számítógépes- és videojátékok iparágának és a játékok színvonalának növekedése, valamint a játékok tartalmával kapcsolatban keletkezett jogviták nyomán időszerűvé vált a kérdés: szükséges-e a játékok tartalma által felvetett szabályozási kérdéseket az egyes felhasználói csoportok vélt vagy valós érdekére figyelemmel jogi úton szabályozni. – Dr. Domokos N. Márton ügyvéd tanulmánya a Jogi Fórumon
A számos platformon (számítógépen, konzolon, mobiltelefonon és az interneten) játszható játékok mára tömeges fogyasztási cikkekké váltak. A rendelkezésre álló elemzések alapján megállapítható, hogy a számítógépes- és videojátékok játékok piaca az elmúlt években robbanásszerű növekedett és ez feltehetőleg a jövőben is így folytatódik.
A számítógépes- és videojátékok iparágának és a játékok színvonalának (élethűségének) növekedése és a játékok tartalmával kapcsolatban keletkezett jogviták felkeltették a jogászok figyelmét is, és felmerült a kérdés, vajon szükséges-e a játékok tartalma által felvetett szabályozási kérdéseket az egyes felhasználói csoportok (pl. kiskorú játékosok, kormányzatok, egyházak stb.) vélt vagy valós érdekére figyelemmel jogi úton szabályozni. Amennyiben a válasz igen, vagyis nem elég az iparági önszabályozás, vajon alkalmazhatóak-e a játékokra a „hagyományos“ médiumokat szabályozó jogszabályok, vagy új jogszabályok meghozatalára van szükség? Egyáltalán, mik azok az esetek, amikor a törvényhozónak feltétlenül tartalomszabályozási kérdésekbe kell avatkoznia?
Domokos N. Márton ügyvéd (CMS Cameron McKenna LLP) jogelméleti és joggyakorlati elemző írásának célja, hogy elsősorban jogi szempontból rövid áttekintést nyújtson a számítógépes- és videojátékok tartalma által a gyakorlatban felvetett kérdésekről.
A teljes tanulmány elolvasható a Jogi Fórum publikációk mellékletében →
