Az Európai Bizottság ma olyan új szabályokra tett javaslatot, amelyek biztosítják, hogy az uniós országok bármely bűncselekménnyel vádolt vagy gyanúsított személy számára az általa megértett nyelven tájékoztatást adnak a jogairól. Ha bárkit letartóztatnak – vagy bárki ellen európai elfogatóparancsot adnak ki –, írásban kell tájékoztatni egy levél útján, amely felsorolja az érintett alapvető jogait a büntetőeljárás során.
Egy német turistát letartóztatnak, miután verekedett egy olaszországi bárban. Nem beszéli az ország nyelvét, emiatt nem érti, hogy miért tartják fogva, és mivel vádolják. Ezt követően a rendőrtiszt átad neki egy dokumentumot, amely ismerteti a jogait a saját nyelvén: joga van ügyvéddel konzultálni, a vádat megismerni, és tolmácsot igénybe venni. Ez a jelenet ismerős televíziós bűnügyi történetekből, de nemsokára bárhol valósággá válhat az Európai Unióban. Az Európai Bizottság olyan új szabályokra tett javaslatot, amelyek biztosítják, hogy az uniós országok bármely bűncselekménnyel vádolt vagy gyanúsított személy számára az általa megértett nyelven tájékoztatást adnak a jogairól. Ha bárkit letartóztatnak – vagy bárki ellen európai elfogatóparancsot adnak ki –, írásban kell tájékoztatni egy levél útján, amely felsorolja az érintett alapvető jogait a büntetőeljárás során. Bár az uniós országok szabadon dönthetnek a levél pontos szövegéről, a bizottsági javaslat mintát ad az Unió 22 nyelvén. Ennek révén azonos feltételeket biztosítunk a határokat átlépő személyek számára, és csökkenni fognak a fordítási költségek.
A javaslat elengedhetetlen az Unió jogérvényesülési térségén belüli bizalom erősítéséhez. Különösen, mivel egyre több európai kell útra: a német állampolgárok 47%-a, az Egyesült Királyság polgárainak 34%-a, és az olasz állampolgárok 16%-a másik uniós országban tölti a szabadságát. Az Európai Parlamentnek és az EU Miniszterek Tanácsának jóvá kell hagynia a Bizottság javaslatát ahhoz, hogy törvényerőre emelkedjen.
„Mindannyian láttunk már olyan jelenetet a bűnügyi tévésorozatokban, amikor a rendőrtisztek felolvassák a gyanúsítottaknak a jogaikat. Ez nem csupán dramaturgiai fogás, hanem valóban fontos célt szolgál: lehetőséget ad az érintetteknek, hogy megismerjék és érvényesítsék a jogaikat. Bizalmat ébreszt bennük aziránt, hogy Európa bármelyik részén is tartózkodnak, igazságot fognak szolgáltatni ügyükben.” – jelentette ki Viviane Reding alelnök, a jogérvényesülésért, az alapvető jogokért és az uniós polgárságért felelős uniós biztos. „Az érintettek nem gyakorolhatják teljes mértékben a védelemhez való jogaikat, amíg nem ismerik azokat. Jogaik és az ellenük felhozott vádak ismerete alapvetően fontos a tisztességes eljárás szempontjából. A jog világában sokan idegenül mozognak, és nem várhatjuk el, hogy az érintett személyek megköveteljék a hatóságoktól eljárási jogaik tiszteletben tartását, ha nem tudják, hogy melyek ezek a jogok. Ezért a Bizottság javaslata biztosítani fogja, hogy az EU-n belül mindenkit felvilágosítsanak a jogairól.”
Az Unióban évente 8 millió büntetőeljárásra kerül sor. Noha az EU mind a 27 tagállama elkötelezte magát az emberi jogok európai egyezményébe foglalt tisztességes eljáráshoz való jogok mellett, jelenleg Unió-szerte eltérő az esélye annak, hogy megfelelő tájékoztatást kapnak a polgárok, ha letartóztatják és bűncselekmények elkövetésével vádolják őket. Néhány tagállamban a gyanúsítottak csupán szóbeli tájékoztatást kapnak eljárási jogaikról, más tagállamokban pedig az írásbeli tájékoztatás technikai jellegű, bonyolult és csak kérelemre nyújtják.
Amennyiben az Európai Parlament és az EU Miniszterek Tanácsa elfogadja azt, a Bizottság javaslata hozzá fog járulni az igazságszolgáltatás tévedéseinek elkerüléséhez, és a fellebbezések számának csökkentéséhez. Az adott ügyben eljáró hatóságoknak majd biztosítaniuk kell, hogy a gyanúsítottak tájékoztatást kapjanak a jogaikról. Letartóztatás esetén írásban, egyszerű és közérthető nyelven megfogalmazott, jogokról tájékoztató levél útján kell megadni ezeket az információkat az érintett számára. Ezt a levelet a gyanúsított minden esetben meg fogja kapni a letartóztatásakor, függetlenül attól, hogy kéri-e vagy sem. Szükség esetén le is fordítják azt.
Amikor a Bizottság 2004-ben első ízben vette fontolóra a jogokról tájékoztató levél bevezetését, akkor az még csupán egyetlen országban létezett. Ma már 12 országban alkalmazzák ezt a megoldást. Németország januárban, Hollandia pedig áprilisban vezette be a tájékoztatás e formáját. A maastrichti egyetem által tavaly végzett felmérés szerint kilenc másik ország nyújt tájékoztatást egyéb írásbeli formában (például a vádirat hátlapján), és csak hat szóban. A bizottsági javaslat nyomán mind több ország alkalmazza majd a jogokról tájékoztató levelet, és nyújtja ezáltal az írott jog biztonságát. Ez hatékony módszer lesz a gyanúsítottak tájékoztatására a jogaikról, amelyeket ténylegesen érvényesíteni kell, és nem maradhatnak az elvek szintjén.
Egy közelmúltbeli ügyben az Egyesült Királyság bíróságai a portugál hatóságok által kiadott európai elfogatóparancsot hajtottak végre egy brit állampolgárral szemben. A kétéves börtönbüntetés céljából kiadott parancs végrehajtása 14 hónapot vett igénybe és hat bírósági határozatot tett szükségessé. Amennyiben a büntetőeljárás kezdetén tájékoztatást adtak volna a vádról, mód lett volna a gyorsabb és kevésbé költséges igazságszolgáltatásra. Emellett a szükségtelen fellebbezéseket is el lehetett volna kerülni.
Előzmények
A 2009. december 1-jén hatályba lépett Lisszaboni Szerződés feljogosítja az Uniót, hogy az Európai Unió Alapjogi Chartájával összhangban intézkedéseket fogadjon el az uniós polgárok – kiváltképpen a büntetőeljárás alá vont egyének – jogainak megerősítésére.
A tisztességes eljáráshoz és a védelemhez való jogot az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. és 48. cikke; valamint az emberi jogok európai egyezményének 6. cikke állapítja meg.
A büntetőeljárás során történő tájékoztatáshoz való jogról szóló irányelvre vonatkozó mostani bizottsági javaslat a második olyan intézkedés, amely közös uniós követelményeket határoz meg büntetőügyekben. 2009. november 30-i ülésén a Tanács felkérte a Bizottságot, hogy lépésről lépésre haladva terjesszen elő ilyen intézkedéseket a tagállami igazságügyi hatóságok közötti kölcsönös bizalom fokozatos megszilárdítása érdekében. Az elkövetkező néhány év során terjesztjük majd elő ezt az átfogó jogszabálycsomagot, amely rögzíteni fogja az Európai Unión belüli minimális eljárási jogokat a büntetőeljárás során:
A gyanúsítottak fordításhoz és tolmácsoláshoz való jogának biztosítására vonatkozó első intézkedésről (IP/10/746) már megszületett a Parlament és a Tanács politikai megállapodása. A Bizottság által 2011-re tervezett következő intézkedés az ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogról, valamint a családtagokkal, a munkáltatóval és a konzuli hatóságokkal történő kapcsolattartáshoz való jogról szóló irányelv lesz.
További tájékoztatás
A büntetőeljárás során történő tájékoztatáshoz való jogról szóló bizottsági irányelvjavaslat szövege megtalálható az alábbi internetcímen:
http://ec.europa.eu/justice_home/news/intro/news_intro_en.htm
Viviane Reding, uniós jogérvényesülési biztos honlapja:
http://ec.europa.eu/commission_2010-2014/reding/index_en.htm
Bel- és igazságügyi híroldal:
http://ec.europa.eu/justice_home/news/intro/news_intro_en.htm
