Nincs olyan előírás, hogy értesíteni kell a gyermekek védelmére hivatott szerveket, ha egy ellenőrzés során a munkaügyi felügyelőség gyermekkorú munkavállalót talál. Az ombudsman szerint jogszabályi rendelkezések ilyen hiánya veszélyezteti a gyermekek védelemhez, gondoskodáshoz való jogát, jogbiztonságát. Szabó Máté megállapítását azután tette, hogy sajtóhírek szerint az M7-es autópálya építkezésén gyermekkorú munkavállalókat találtak.
Magyarországon is érvényben vannak a gyermekmunkát tiltó nemzetközi egyezmények. A törvényi tilalom ellenére kiskorúakat foglalkoztató munkáltatókat akár több millió forintra is büntethetik, ez azonban nem elegendő ahhoz, hogy megszüntesse a problémát és az okokat, amelyek miatt a gyermekek munkát vállalnak. Szükséges volna valamennyi érintett szerv együttműködése, aminek része a hatóságok közötti kommunikáció. Kiemelkedő a gyermekjóléti szolgálatok és a gyermekek védelmével megbízott más szervek szerepe, mert az ő feladatuk, hogy észleljék, jelezzék, feltárják a gyermek foglalkoztatásához vezető körülményeket. Amennyiben ugyanis a gyermek dolgoztatásának oka az anyagi ellehetetlenülés, a szociális kiszolgáltatottság, akkor például megfelelő védelmet jelenthet a gyermek számára, ha a családot a szociális ellátás eszközeivel támogatják.
Bár Magyarországon a közfelfogás szerint egyáltalán nincs gyermekmunka – illetve csak egy-egy kirívó esetben fordul elő – mégis rendszeresen találkozhatunk szórólapokat osztogató, szüretelő vagy egyéb idénymunkát végző, az útkereszteződésekben szélvédőt mosó, sőt esetenként kolduló gyermekekkel. Ezeket a tevékenységeket azonban a társadalom nem tekinti munkavégzésnek és többnyire maguk a gyermekek sem kizsákmányolásként élik meg a foglakoztatásukat: pénzkereseti lehetőséget látnak abban, hogy az iskola helyett dolgozni mennek.
A munkaügyi felügyelőség arról biztosította az ombudsmant, hogy a gyermekek ügyeit különös figyelemmel kezelik, és a gyermeket lehetőség szerint a szülő, vagy törvényes képviselő jelenlétében hallgatják meg. A konkrét ügyben, a kiskorú tanúvallomásáról készített helyszíni jegyzőkönyvből azonban az derült ki, hogy a gyermek nem kapott számára is érthető tájékoztatást a jogairól, és meghallgatásakor nem volt jelen az édesapja, pedig ő is az autópálya építésen dolgozott és a helyszíni ellenőrzés során őt is meghallgatták.
Az M7-es építkezéséről szóló sajtóbeszámolók után indított vizsgálatában az állampolgári jogok biztosa megállapította, hogy jelenleg nincsenek speciális, kifejezetten a gyermekek esetében alkalmazható eljárási előírások, így ha a helyszíni ellenőrzés során kiskorú foglalkoztatását észlelik, az ellenőrök a “szokásos”, azaz a felnőtt munkavállalóknál alkalmazott módon járnak el. A munkaügyi felügyelőségek – jogszabályi rendelkezések hiányában – bizonytalanok abban, hogy a kiskorúak jogellenes foglalkoztatását jelezniük kell-e a gyermekvédelmi hatóságnak. Az “eset súlya”, azaz a kiskorú életkora alapján, alkalmilag döntenek az értesítésről. A szóban forgó ügyben nem tájékoztatták a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt vagy gyermekjóléti szolgálatot – akkor sem, amikor azt a megyei gyámhivatal több mint egy hónappal az ellenőrzést követően kérte. További egy hónap múlva a munkaügyi felügyelőség a bejelentett lakcím szerint illetékes gyámhivatalt értesítette, így a gyermek védelme érdekében szükséges intézkedések megtételére egyáltalán nem került sor.
A vizsgálat ugyanakkor rámutatott a helyi jegyző és Gyermekjóléti Szolgálat mulasztására is. Bár hivatalos úton valóban nem kaptak jelzést, a jegyzőnek tudomással kellett bírnia a gyermekmunkáról, hiszen ő maga és a polgármester is több országos sajtóorgánumnak nyilatkozott arról, hogy a faluban élő gyermekek munkát vállaltak az autópálya építkezésen. Arról is beszámoltak, hogy még Borsod megyéből is költöztek a településre családok, hogy a sztrádaépítésen dolgozzanak. A jegyzőnek, mint a gyermek védelméért felelős, elsőfokú gyámhatóságnak ennek alapján hivatalból észlelnie kellett volna az érintett gyermek veszélyeztetettségét és intézkednie kellett volna legalább a munkaügyi ellenőrzéssel érintett gyermek védelembe vételéről. Az iskolaidőszak alatt ugyanis a 13 éves gyermek jogellenes foglalkoztatása a kiskorú veszélyeztetettségének minősül, amely esetén a jegyző intézkedni köteles.
Összességében a biztos megállapította, hogy mindazok ellenére, hogy a 15 éves kor alatti kiskorúak foglalkoztatását a törvény szigorúan tiltja, sem a munkaügyi ellenőrzési hatóság, sem a gyermek védelmére hivatott szervek nincsenek felkészülve arra, hogy mit tegyenek abban az esetben, ha a gyermeket munkavégzésen találják. Ezzel kapcsolatban a biztos arra emlékeztetett, hogy a Gyermekjogi Egyezmény 3. cikke értelmében az állami szerveknek minden esetben a gyermek mindenek felett álló érdekét kell figyelembe venniük.
