A fedezetkezelő helyett a fővállalkozó kifizetéseit szigorító szabályok, a teljesítési garancia korlátok közé szorítása, és új Közbeszerzések Tanácsa választása – egyebek mellett ezeket tartalmazza a közbeszerzési törvény módosítása, amelyet csütörtökön fogadott el a parlament.
Az Országgyűlés 307 igen szavazattal és 49 nem szavazattal fogadta el a javaslatot.
A 39 oldalas módosításba Manninger Jenő (Fidesz) képviselő javaslatára került be az a változás, hogy a Közbeszerzések Tanácsát augusztus 16-ig újjá kell alakítani, és a tanács új elnököt, valamint alelnököt választ, ezzel a jelenlegi vezető tisztségviselők megbízása megszűnik.
A tanács létszáma a jelenlegi 19 tagról 10-re csökken. Így nem jelölhet tagot a jövőben a legfőbb ügyész, a környezetvédelemért és az igazságügyért felelős miniszter, de nem lesz képviselete a tanácsban a tb-nek és az önkormányzatoknak sem.
A módosított törvény részletesen leírja, hogy a fővállalkozónak miképpen kell kifizetnie az alvállalkozóit, és ő maga miként juthat hozzá a díjához. Az indoklás szerint ezek a szabályok feleslegessé teszik a fedezetkezelőt. Az új szabályok szerint a teljesítés igazolásáig a fővállalkozónak közölnie kell a megrendelővel azt, hogy az alvállalkozóinak mennyivel tartozik. Egyúttal fel kell szólítania az alvállalkozókat, hogy állítsák ki a számláikat. Az ajánlattevő – fővállalkozó – ezt követően akkora összegről állíthat ki számlát a megrendelő felé, amekkora az alvállalkozóknak fizetendő összeg. Ezt az ajánlatkérő 15 napon belül köteles kifizetni, a fővállalkozó pedig haladéktalanul tovább adja a pénzt az alvállalkozóknak. A fővállalkozó az alvállalkozóknak járó pénzen felüli díjáról akkor állíthatja ki a számlát, ha igazolja az alvállalkozók kifizetését.
A módosítás újra fogalmazza az alvállalkozó meghatározását: nem lehet alvállalkozó a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt gyártó, forgalmazó – építési beruházásnál pedig az építőanyag-szállító. Az erőforrást nyújtó szervezet definíciója pedig úgy változik, hogy részt vesz az ajánlattevő alkalmasságának az igazolásban azzal, hogy bemutatja az erőforrásait, amelyeket majd az ajánlattevő rendelkezésére bocsát.
A módosítás egyik indoka az volt, hogy a kis- és középvállalkozások több munkát nyerhessenek a közbeszerzéseken. Ehhez több adminisztrációs könnyítés született, így például a más célra kiállított igazolást is el kell fogadnia az ajánlatkérőnek, aki szerepel az adóhatóság pozitív listáján, annak nem kell nemleges adóigazolást beszereznie, illetve minden olyan adatról, amely elérhető interneten, nem kérhet igazolást az ajánlatkérő. A kezdő vállalkozás előélet nélkül is indulhat közbeszerzésen akkor, ha már keletkezett akkora árbevétele, amekkora munkát el akar vállalni. Az ajánlatkérő pedig – amennyiben az műszakilag lehetséges – köteles megbontani a munkát úgy, hogy annak több részére tehessenek ajánlatot a kkv-k.
Külön paragrafus került be a törvénybe a teljesítési- és a jólteljesítési biztosítékokról. Ezek összege a nettó ellenszolgáltatás 5-5 százalékát teheti ki. A teljesítési biztosíték akkor illeti meg az ajánlatkérők, ha az ajánlattevő nem teljesíti azt, amit vállalt. Ebbe nem számít bele a késedelmi- és a hibás teljesítési kötbér. A jólteljesítési biztosíték pedig a jótállási kötelezettséget biztosítja.
Új kizárási szabályt is megfogalmaz a módosítás: nem lehet ajánlattevő az, aki tartozik az alvállalkozójának. A megfogalmazás lényege: ez a szabály csak a 2010. szeptember 15-e után kötött szerződésekre vonatkozik, a 15 napon túli tartozást pedig végrehajtható közigazgatási vagy bírósági határozattal kell igazolni.
Amennyiben az áru- vagy szolgáltatás beszerzési értéke nem éri el a 25 millió forintot, illetve az építési beruházás becsült értéke nem több 80 millió forintnál, akkor az ajánlatkérőnek nem kell közzétennie ajánlati felhívást. Helyette legalább három lehetséges ajánlattevőt kell felkérnie ajánlat megtételére. Ilyenkor az ajánlattételi határidő 15 nap.
A módosítás két részletben, augusztus 1-én és szeptember 15-én lép hatályba.
