Az új alkotmányt előkészítő eseti bizottság december 10. és 15. között vitatja meg az alaptörvény koncepcióját, az arról szóló határozati javaslatot azt követően nyújtja be az Országgyűlésnek – erről döntött a bizottság a keddi ülésén. A döntést a kormánypártok támogatták, az ellenzék nem, mert szerintük három és fél hónap alatt nem lehet érdemi munkát végezni.
Az alkotmányt előkészítő eseti bizottság – kormánypárti többséggel – elfogadta a Salamon László (KDNP) elnök által előterjesztett menetrendet. E szerint a testület szeptember 30-ig várja az alapvető hatalmi ágak, az alkotmányban és a törvényekben nevesített állami szervek képviselői, illetve az alkotmányjog tudomány művelőknek felkérésre készített koncepcionális javaslatait.
A bizottság szeptember 7-ig létrehoz hét munkacsoportot, amelyek a javaslatok alapján megkezdik és október 20-ig elő is készítik a feladatkörükbe tartozó rész-koncepciókat; ezeket a bizottság november 2. és 15. között tárgyalja meg. Az összegző munkacsoport november 30-ig alakítja ki a koncepció egységes szövegét, ezt tárja majd az Országgyűlés elé december 15-e után a bizottság.
A hét munkacsoport közül egy-egy foglalkozik az alkotmányos alapértékekkel; az alapvető jogokkal és kötelességekkel; a kormányzati rendszerrel és a hatalomgyakorlás formáival; az igazságszolgáltatás, az alkotmány- és jogvédelemmel; a helyi önkormányzatokkal; a közpénzügyekkel; egy pedig összegzi az eredményeket.
A bizottság kormánypárti többsége – amely ügyrendi javaslattal a vitát is lezárta – csupán egy ellenzéki módosító indítványt fogadott el: az LMP-s Szilágyi Péterét, miszerint a frakciók megjelölhetnek öt-öt társadalmi szervezetet, amelyek véleményét kikérik. Elutasította a többség a Jobbik minden javaslatát, közte azt, hogy az “elcsatolt területeken élők” szervezeteit, képviselőit is hívják meg a munkába.
Nem támogatta a kormányoldal a szocialista Bárándy Péter javaslatát arról, hogy a bizottság hosszabbítsa meg saját mandátumát. A szocialista képviselő – Lamperth Mónikával egyetértésben – jelezte: három és fél hónap alatt nem lehet minőségi munkát végezni, ha csak nem létezik már kész koncepció. Kérte a Fideszt, hogy ha van ilyen, tegyék le az asztalra, és mellőzzék a színházat.
Szilágyi Péter is jelezte: ennyi idő alatt nem lehet megalapozott koncepciót létrehozni.
Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) úgy vélekedett: sok alapkérdés nyitott, és kérte, hogy először azt vitassák meg, milyen irányú lesz az “alaptörvény-alkotás”.
Schmitt Pál, aki beszédet mondott a bizottsági ülés kezdetén – az MTI-nek nyilatkozva kiemelte: mint házelnök köszöntötte az eseti bizottság tagjait. Kifejezte azon meggyőződését, hogy a bizottság összetétele alkalmas arra, hogy ezt a történelmi munkát elvégezze.
Felhívtam arra a figyelmüket – fűzte hozzá -, hogy óriási társadalmi és szakmai kihívás előtt állnak. Nem a változás a fő cél önmagában – hívta fel a figyelmet -, hanem az, hogy olyan alkotmány szülessen, amely kiállja az idő próbáját; a rendeletek hónapokra, a törvények évekre, az alkotmány pedig emberöltőkre készül.
Biztos vagyok abban, hogy több helyen is lehet változtatni a jelenlegi alkotmányon – mondta a házelnök.
Schmitt Pál kiemelte: felhívta a bizottság figyelmét az alkotmány szerkezetének, preambulumának és nyelvezetének fontosságára is, és arra, hogy a magyar ember értse a saját alkotmányát, abban eligazodjon.
Elmondta még, hogy köztársasági elnökként érzékenyebbnek kell lennie az alkotmány bármilyen módosítása iránt, hiszen a köztársaság elnöke az államszervezet demokratikus működésének az őre, a nemzet egyszemélyes megtestesítője.
A felelősségem is nagy, hogy olyan alkotmány szülessen, amely majd hosszú távon kiállja az idő próbáját – fűzte hozzá azzal, hogy felhívta a testület tagjainak figyelmét a kollektív bölcsességre, és arra, hogy széles körű társadalmi egyeztetést tartsanak, tanulmányozzák azokat az alkotmányokat, amelyek már kiállták az idő próbáját.
Az alkotmány nem csupán jogi alaptörvény, a társadalom értékrendszerének foglalata, egy nemzet fő erkölcsi normája is – hangsúlyozta Schmitt Pál.
