A GVH ideiglenes intézkedéssel megtiltotta, hogy a Hungarian Economy Partners Kft. és az EXIT FINANCE CONSTITUTION Kft. meghatározott tartalmú reklámjait megjelentesse.
A GVH – a SWISS INVEST 2009 Hungary Pénzügyi Szolgáltató Kft., valamint az EUROMOBILIEN Hungary Pénzügyi Szolgáltató Kft. után – két újabb fogyasztói csoportokat szervező vállalkozás számára tiltotta meg ideiglenes intézkedéssel meghatározott tájékoztatásaik közzétételét. A Hungarian Economy Partners Kft.-nek és az EXIT FINANCE CONSTITUTION Kft.-nek már a versenyfelügyeleti eljárás során, a GVH esetleges jogsértést megállapító határozatának meghozatala előtt gondoskodnia kell arról, hogy a GVH ideiglenes intézkedést kiszabó végzésében meghatározott tartalmú reklámok ne jelenhessenek meg.
Amennyiben az eljárás alá vontak nem teljesítenék fenti kötelezettségüket, a végrehajtás GVH általi elrendelésére, illetve végrehajtási bírság kiszabására számíthatnak. A két vállalkozással szemben a GVH – hasonlóan az elmúlt években a fogyasztói csoportokat szervező vállalkozásokkal szemben lefolytatott eljárásaihoz – azért indított versenyfelügyeleti eljárást, mert a vállalkozások hirdetéseikben nem vagy nem egyértelműen adnak információt a fogyasztói csoportok lényeges tulajdonságairól. A vállalkozások újságokban megjelent tájékoztatásai összhatásukban azt a látszatot keltik, mintha e cégek kölcsönt, hitelt nyújtanának. A fogyasztók a kínált összeg mértékére, a futamidőre és a havi törlesztőrészletre utaló reklámok elolvasásakor arra a következtetésre juthatnak, hogy a reklámozott szolgáltatás igénybevétele esetén azonnal megkaphatják az általuk igényelt összeget, amelyet ezt követően havonkénti törlesztéssel fizetnek vissza. Az ügyfelek annak reményében köthetnek szerződést a fogyasztói csoport szervezőjével, hogy hamarosan pénzhez jutnak.
Csakhogy a Hungarian Economy Partners Kft. és az EXIT FINANCE CONSTITUTION Kft. nem hitelezéssel, hanem fogyasztói csoportok szervezésével és működtetésével foglalkozik, hitelt nem is nyújthatnának… A szolgáltatás iránt érdeklődő és azt igénybe vevő fogyasztók számára a cégek tevékenységének ezen jellegzetessége sok esetben még a szerződéskötéskor sem derül ki. A fogyasztók jellemzően nincsenek tudatában annak, hogy a fogyasztói csoport nem nyújt hitelt, részben a szerencsétől függ, hogy a futamidőként megjelölt időtartam során mikor jut a tulajdonjoghoz és az sem ismert előttük, hogy nem készpénzhez jutnak. A vállalkozások az átlagosnál jóval kiszolgáltatottabb helyzetben lévő, jellemzően anyagilag megszorult, a hitelintézetek banki szolgáltatásaiból kirekesztett (BAR-listások, nyugdíjasok) fogyasztókat célzó intenzív reklámtevékenységet folytatnak.
A szóban forgó két eljárásban a GVH Versenytanácsa úgy ítélte meg, hogy az ideiglenes intézkedés elrendelésének hármas feltételrendszere fennáll. Azaz a magatartás a) a törvény rendelkezéseibe ütközik, b) sérti az érdekeltek jogi vagy gazdasági érdekeit, illetve c) a magatartás további folytatásának megtiltása, a törvénybe ütköző állapot megszüntetésének elrendelése halaszthatatlanul szükségesnek, célszerűnek mutatkozik az érdekeltek jogi vagy gazdasági érdekeinek védelme miatt.
A magatartás törvénybe ütköző volta a GVH és a bíróság korábbi döntései alapján a fogyasztói csoportokat szervező vállalkozásoknak tisztában kell lenniük azzal, hogy a) a fogyasztói csoportokkal kapcsolatos reklámoknak a sajátos vásárlási társulás lényeges elemeire, sajátosságaira ki kell terjednie, b) az előtakarékossági jelleget kiemelve és a fogyasztói igény jövőbeni, de előre meg nem határozott időben történő kielégítését is hangsúlyozva kell a figyelemfelkeltő tájékoztatást közzétenni, valamint arra, hogy a fogyasztó akár több év – akár 15 év – után juthat a kívánt termékhez), c) jogsértő, ha a reklámban felvázolt tevékenység a hitelnyújtással azonosítható.
A jelen eljárásokban vizsgált, nyomtatott sajtóban megjelent reklámok ezeket a követelményeket figyelmen kívül hagyva születtek.
A fogyasztók érdekeinek sérelme
A fogyasztók megtévesztésére alkalmas, nagy példányszámú, országos terjesztésű napilapokban közzétett hirdetések rontják a fogyasztók azon lehetőségét, hogy korrekt információkon alapuló ügyleti döntéseket hozzanak. Ezt a körülményt támasztja alá és a tájékoztatási folyamat egészének problematikusságára utal a fogyasztói csoportokból kizártak és a szerződéseket felmondók magas aránya.
A magatartás további folytatása megtiltásának halaszthatatlanul szükséges, célszerű volta az eljárás alá vontak kereskedelmi gyakorlatában kiemelt szerepe van a nyomtatott sajtóban megjelentetett – a fogyasztók megtévesztésére valószínűsíthetően alkalmas – reklámoknak, melyeket intenzív kommunikációs gyakorlatuk részeként folyamatosan jelentetnek meg. Ezek a tájékoztatások vélhetően sértik a magukat hosszú távra (akár 15 évre) elkötelező fogyasztók érdekeit.
A GVH törekvései az általa, a fogyasztói csoportok működésével, valamint az azokról adott tájékoztatásokkal összefüggésben észlelt problémák kezelésére a GVH az elmúlt öt évben összesen tizenkét eljárást folytatott le különböző fogyasztói csoportokat szervező vállalkozásokkal szemben, melyek szinte kivétel nélkül marasztalással és összesen 143 millió forintot meghaladó bírság kiszabásával zárultak. Az eljárások során a GVH magát a konstrukciót nem vizsgálhatja és nem is vizsgálja, ám a tagokat toborzó hirdetések, tájékoztatások tartalmát annál inkább. Eljárásaiban a versenyhatóság sorra állapította meg, hogy a szervező vállalkozások magatartása alkalmas a fogyasztók megtévesztésére, illetve a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló jogszabályba ütközik. Ám gyakran hiába mondta ki a jogsértést, szabott ki bírságot, írt elő kötelezettséget, a vállalkozások némileg módosítva tájékoztatási gyakorlatukat, folytatták azt alapvetően változatlan formában. Nem ritka e körben az a jelenség sem, hogy e cégek egyik napról a másikra megszűnnek, majd új néven, ám azonos gyakorlatot folytatva működnek tovább.
Ezért talán az sem meglepő, hogy jelenleg is 4 eljárás van folyamatban a GVH előtt. Ezek közül a versenyhatóság már 4 esetben tiltotta meg ideiglenes intézkedésével a még folyamatban lévő versenyfelügyeleti eljárásban, annak lezárását megelőzően a vállalkozásokat meghatározott tartalmú hirdetéseik alkalmazásától. Mind a GVH, mind a határozatainak bírósági felülvizsgálata során hozott ítéletekben a bíróságok világos, egyértelmű megállapításokat tettek a fogyasztói csoportokat szervező, kezelő vállalkozások kereskedelmi kommunikációival összefüggésben, így azok kiszámítható követelményrendszert támasztanak évek óta a fogyasztói csoportokat szervező cégek számára.
A GVH a fenti versenyfelügyeleti eszközökön túl más módon is törekszik a fogyasztói csoportokkal, valamint az azokat szervező vállalkozások kommunikációjával kapcsolatban általa észlelt problémákat kezelni. Több esetben is jelezte észrevételeit vagy tett ajánlást éves parlamenti beszámolójában a jogalkotó felé az e csoportok működése terén fennálló szabályozási problémák és hiányosságok kezelésével összefüggésben. Már 1999-ben is jelezte, hogy szükség lenne a csoportok működésének szabályozására, akkor meg is kezdődött egy erre vonatkozó kormányrendelet kereteinek kialakítása, mely jogszabály hatályba lépése azonban azóta is várat magára.
A GVH álláspontja szerint a fogyasztói csoportokkal szembeni fellépés másik, talán még hatékonyabb eszköze is lehet azon fogyasztók figyelmének felhívása az esetleges veszélyekre, akik a fogyasztói csoportokba történő belépést életkörülményeiknél fogva fontolgatják. A GVH által elérni kívánt fogyasztói tudatosság növelése érdekében éppen nagy példányszámú napilap hasábjain tette közzé a GVH, a PSZÁF és az NFH azt a közérthető formában (kérdések-válaszok) és megfogalmazással (kerülve a jogi, pénzügyi szakkifejezések használatát) készített tájékoztató anyagát, valamint figyelemfelkeltő célú tájékoztatás- sorozatát, amely reményeink szerint nagyszámú érintetthez eljutott.
Amennyiben pedig a GVH eljárásaiban olyan új körülményeket, eszközöket azonosít, melyek a „megszokotthoz” – és a GVH által kifogásoltakhoz képest is – új, a fogyasztók erőteljesebb meggyőzésére szolgálnak (például hiteleket kínáló ügynökök „rábeszélései”), a versenyhatóság törekszik a célzott formában történő figyelemfelhívásra.
(Az ügy hivatali nyilvántartási száma: Vj-28/2010., Vj-29/2010.)
