Bár a bíróságokkal a jogszabály-előkészítés során szabályos egyeztetés nem volt a bírósági titkárok hatáskörének bővítését célzó alkotmány-, illetve törvénymódosító javaslatokról, annak tartalmát abból a megfontolásból támogatják, hogy ezek a jogot végzett, szakvizsgázott, több éves bírósági tapasztalattal rendelkező jogászok valóban alkalmasak arra, hogy még több érdemi munkát végezzenek az igazságszolgáltatásban – mondta Baka András az MTI-nek.
A közelmúltban az Országgyűléshez beterjesztett javaslatok alapján a bírósági titkárok elsőfokú bírósági hatáskörben szabálysértéseket bírálnának el, és azokban az ügyekben akár elzárást is kiszabhatnának.
Baka András megjegyezte ugyanakkor: az Alkotmánybíróság gyakorlatát ismerve aggályos lehet ez az elképzelés abból a szempontból, hogy ítélkező tevékenységet ellátni, emberek alapvető jogait korlátozó szankciókat kiszabni eddig kizárólag csak az államfő által kinevezett, munkájuk során nem utasítható, teljes bírói függetlenséget élvező személyeknek volt lehetőségük. Kérdéses tehát, hogy a törvényalkotó ettől a jogállami gyakorlattól kíván-e most eltérni.
Gyakorlati megfontolásokból pedig azért vethet fel problémát a bírósági titkárok új feladatokkal való ellátása a főbíró szerint, mert a bíróságokon eddig is nélkülözhetetlen munkát végeztek, amit valakinek akkor is el kell látnia, ha a jelenlegi titkárok más munkakörbe kerülnek. Az első számítások szerint a hatáskörbővülés nyomán szükség lesz 200 új titkári státuszra, 75 ügyintézőre és 25 leíróra, továbbá azt sem szabad elfelejteni, hogy a titkárokra váró új feladatok bírósági, szabálysértési tárgyalások megtartását igénylik, az ehhez szükséges eszközök, tárgyalótermek, számítógépek viszont nem állnak a bíróságok rendelkezésére – mondta a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnöke.
A kisebb értékű tulajdon elleni szabálysértések a legszerényebb becslések szerint is mintegy 80 ezer új ügyet jelentenek a bíróságok számára, méghozzá feltehetően nem országszerte egyenletes eloszlásban, hanem egyes régiókban jelentős többletterheket előidézve. A bírósági titkárok jelentős része a fővárosban dolgozik, miközben az új feladatok elsősorban feltehetően más országrészekben jelentkeznek majd. Ilyen mértékű és jellegű feladatváltozásokhoz pedig némi felkészülési időre is mindenképpen szükségük van az érintett bíróságoknak – jegyezte meg Baka András.
A bíróságok már jelenleg is feszített ütemben, rendkívül szoros gazdálkodás mellett látják el feladataikat, nincsenek kihasználatlan kapacitásaik, a többletfeladatokat nem képesek ellátni többletforrások bevonása nélkül – hangsúlyozta a főbíró, aki szerint a bírósági titkárok szabálysértési ügyek tárgyalásába bevonása esetén mintegy 1,4 milliárd forint többletforrásra lesz szükségük a bíróságoknak
A főbíró a hatalmi ágak elválasztásának és kölcsönös tiszteletének elvére hivatkozva nem kívánt részletekbe menően válaszolni az utóbbi hetek jogalkotási tendenciáival kapcsolatos kérdésekre, de annyit általánosságban megjegyzett: a fejlett világ nemzetközi gyakorlata jobbára azt mutatja, hogy a modern államokban a törvényalkotás lényegesen bonyolultabb annál, semhogy nagy rendszereket, alkotmányos alapintézményeket, alapvető jogokat és kötelességeket mindenféle társadalmi, szakmai, érdekvédelmi és civil egyeztetés, elmélyült hatásvizsgálatok nélkül formáljanak át. Mindazonáltal a magyar parlamenti jogban erre kétségtelenül lehetőséget ad az egyéni képviselői indítványok intézménye – tette hozzá.
Baka András kitért arra is, hogy ősszel várhatóan sajtószabályzatot fogad el az OIT. Az ajánlás kitér a nagy közérdeklődésre számot tartó perek kezelésére a sajtó és a biztonság szempontjából egyaránt. Egyre erősödik az a vélemény, hogy a televíziós kamerákat csak a tárgyalások kezdetén pár percre a vágóképek elkészítése céljából, majd pedig az ítélethirdetésre engedjék be a tárgyalóterembe – mondta.
