Július 15-én az Alkotmánybíróság (Ab) székházába látogatott az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának tagja, Anthony Kennedy, aki megbeszélést folytatott Paczolay Péter Ab-elnökkel, valamint Kovács Péter és Bragyova András alkotmánybírákkal. Orbán Viktor miniszterelnök ugyancsak csütörtökön folytatott megbeszélést Kennedy bíróval.
A 74 éves Anthony Kennedyről, a kilenctagú Legfelsőbb Bíróság tagjáról gyakran jegyzik meg az Egyesült Államokban, hogy még az ország elnökénél is nagyobb a hatalma, hiszen a testület négy-négy fős liberális és konzervatív blokkja között a mérleg nyelve, és alapvető alkotmányjogi kérdésekben rendre az ő szavazata dönt.
Az amerikai alkotmány második cikkelyének második szakasza szerint a Legfelsőbb Bíróság bíráit az elnök nevezi ki a szenátus tanácsának és hozzájárulásának kikérése után. Az elnöknek akkor van joga kinevezésre, ha egy bíró lemond, elhalálozik, vagy elmozdítják. Az Egyesült Államokban a legfelsőbb bírósági bírák kinevezése az amerikai belpolitika egyik központi kérdése. Mivel a legtöbb fontos társadalmi-politikai kérdés előbb-utóbb kiköt a kilencfős, élethosszig tartó mandátumú bírói fórum előtt, érthető, hogy a különféle politikai- és érdekcsoportok számára fontos, hogy „feléjük húzó” legyen a bíróság összetétele. A testület rendkívül nagy befolyással tud lenni a belpolitika alakulására. Franklin D. Roosevelt idején például a bírák többsége hosszú ideig hátráltatni tudta a New Deal végrehajtását, miután a legfontosabb jogszabályokat – szabadpiac ellenességre hivatkozva – alkotmányellenessé nyilvánították, és alkalmazásukat megtiltották.
Legutóbb, június 28-án került az érdeklődés középpontjába a Legfelsőbb Bíróság, amikor 5-4-es szavazatszámmal úgy döntött, hogy a fegyvertartás alkotmányban rögzített joga sem szövetségi, sem állami, sem helyi szinten nem korlátozható. Ezzel gyakorlatilag alkotmányellenesnek nyilvánítottak a Chicago városában és Oak Park elővárosban 28 éve érvényben lévő fegyvertartási tilalmat, az Egyesült Államokban érvényben lévő legszigorúbb rendelkezést. A bíróság konzervatív irányultságú öt bírája támogatta, a négy liberális bíró ellenezte az állásfoglalást a fegyvertartás joga mellett. Négy bírótársával együtt Anthony Kennedy is úgy foglalt állást, hogy „az önvédelem joga semmilyen körülmények között nem sérülhet”.
