A fogyasztóvédelem hatósági rendszerének megújítására, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság működésének újradefiniálására van szükség a jövőben. Ez ugyanis komoly kihatással lehet a fogyasztóvédelem jövőjére, és ezáltal a fogyasztók hatékonyabb védelmére is – hangsúlyozza a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége.
A FEOSZ álláspontja szerint gyökeres változásokra van szükség a fogyasztóvédelmi hatóság, egyszersmind a többi, fogyasztóvédelem területét érintő hatóság munkájában is. Egyszerűsíteni kell a hatósági szervezeteket, átláthatóvá kell tenni a működést, tisztázni kell a hatásköröket, felszámolni a párhuzamosságokat és a joghézagokat, amely a fogyasztóvédelmi és más hatóságok között fennáll – emeli ki a Szövetség.
Amellett, hogy a hatóság deklarált ügyfélközpontú, vállalkozásbarát tevékenysége fontos szempont, arról sem szabad elfeledkezni, hogy a fogyasztóvédelem középpontjában a fogyasztó áll. Azaz az olyan természetes személy, aki önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében jár el, tehát hétköznapi fogyasztóként vesz meg egy adott árut, vagy fizet egy adott szolgáltatásért. Az ő elsődleges védelme irányadó szempont kell, hogy legyen a jövőben, különös tekintettel a kiszolgáltatott fogyasztókra, illetve arra, hogy nem egyenrangú felekként vesznek részt a fogyasztók, illetve a vállalkozások a mindennapi jogügyletek során.
A FEOSZ üdvözli, hogy létrehozásra kerülnek az úgynevezett megyei hatósági fogyasztói tanácsadó pontok, valamint bevezetik a pozitív listát és fogyasztóbarát emblémát. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság új főigazgatója a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosítását is említette, mint jövőbeni feladatot, mellyel a FEOSZ határozottan egyetért, nem elfeledve azt, hogy több, a fogyasztóvédelmet lényegesen érintő más jogszabály módosítása is szükséges.
A Szövetség örömmel veszi, hogy a hatóság akkreditált fogyasztóvédelmi képzést tervez a jövőben. Mint ismeretes, a FEOSZ az országban egyedüli fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetként akkreditált felnőttképzési intézmény, két fogyasztóvédelmi akkreditált képzési programmal, így tapasztalataiból adódóan kiemelten fontosnak tartja a fogyasztóvédelmi képzés jövőbeni kiterjesztését.
A hatósági tevékenység kapcsán nem lehet szó nélkül elmenni a békéltető testületek mellett sem. E két szervezet hatékonyabb együttműködésére van szükség, mert bár a gyors és ingyenes eljárást lefolytató békéltető testületek függetlenek, és munkájuk során egyéni fogyasztói jogvitákat tárgyalnak, sokszor szembesülnek jellegzetes jogsértésekkel, tipikus esetekkel. Ezek továbbítása a fogyasztóvédelmi hatóság felé, a tapasztalatok megvitatása kétségtelenül hasznos, ezért a testületek és a hatóság közti potenciális együttműködés lehetőségét erősíteni kell, értelemszerűen nem sértve a testületek függetlenségének elvét.
További lényeges kérdés a civil szervezetek és a hatósági szervek közötti együttműködés erősítése. Ennek látványos példája lehet a pályázati formában megvalósuló védjegyrendszer, amelyben a vállalt kötelezettségek megtartását a hatóságok és a civil szervezetek együttesen ellenőrizhetik.
Ugyanakkor az sem kevésbé fontos szempont, hogy ne kerüljön ismételten sor az egyes feladatok összemosására, a hatóság és a civil szervezetek közötti feladatmegosztás eltűntetésére. Ezért is szükséges a fogyasztóvédelmi hatóság önálló tanácsadó funkciójának megerősítése, melyet a már említett megyei hatósági fogyasztói tanácsadó pontok létrehozása elősegíthet.
