A szerződések képezik a vállalkozások és fogyasztók közötti kapcsolatok alapját. Az Európai Unió egységes piacának alapját is a szerződési jog jelenti. A vállalkozásokat – különösen a kis- és középvállalkozásokat – azonban akadályozza a határon átnyúló értékesítésben az a tény, hogy a 27 uniós tagállam mindegyikében más-más szerződési jogot kell követniük.
A fogyasztóknak csak 8%-a vásárol az interneten keresztül másik tagállamból (fogyasztói eredménytábla, 3. kiadás). Ezenfelül a határon átnyúló értékesítések 61%-a hiúsul meg amiatt, hogy a kereskedők nem hajlandók kiszolgálni az adott ország fogyasztóit. Ez nagyrészt a szabályozási korlátoknak és az alkalmazandó szabályok körüli jogbizonytalanságnak tulajdonítható. E problémák egy részének megoldása és az egységes európai piac lehetőségeinek bővítése érdekében az Európai Bizottság július 1-én stratégiai szakpolitikai dokumentumban terjesztette elő a szerződési jog egységesebb megközelítését szolgáló lehetőségeket. A dokumentum célja, hogy a vállalkozások számára fokozza a jogbiztonságot, a fogyasztók számára pedig egyszerűsítse a szabályokat. A szakpolitikai dokumentummal kapcsolatos nyilvános konzultáció 2011. január 31-ig tart.
„Azt szeretném, hogy a lengyel, német vagy spanyol fogyasztó ugyanolyan biztonságban érezze magát, ha olasz, finn vagy francia vállalkozástól vásárol interneten keresztül, mintha otthon tenné ezt. Feltett szándékom az is, hogy az európai kis- és középvállalkozások anélkül kínálhassák termékeiket és szolgáltatásaikat más országok fogyasztói számára, hogy szakértői szintű ismeretekkel kellene rendelkezniük a másik 26 tagállam nemzeti jogrendszeréről.” – nyilatkozta Viviane Reding alelnök, a jogérvényesülési biztos. „Kérem a 27 tagállam fogyasztóit és vállalkozásait, hogy vegyék ki részüket a Bizottság által indított nyilvános konzultációból. Az európai gazdaság válságos időket él, ugyanakkor történelmi lehetőség kínálkozik a gazdasági növekedés beindítására azáltal, hogy csökkentjük a határon átnyúló tranzakciók költségét. Itt az ideje, hogy jelentős előrelépést tegyünk a szerződési jog európai dimenziója irányába.”
A vállalkozások működtetésének és a fogyasztók számára történő értékesítésnek előfeltétele a szerződés, amely rögzíti a felek közötti megállapodást, és számos kérdést szabályozhat, például áruk adásvételét vagy valamilyen szolgáltatás (repülőjegy-vásárlás, hitelfelvétel) nyújtását. Fogyasztói szerződés jön létre például akkor, ha egy ír fogyasztó elektronikus úton MP3-lejátszót vásárol egy francia kiskereskedőtől. Ebben az esetben, ha a francia kiskereskedő weboldala az ír fogyasztók számára készült, akkor az ír szerződési jog alkalmazandó.
Az egységes európai piacon rengeteg szerződés létezik, amelyekre különböző nemzeti szerződési jog vonatkozik. A többféle szabály egyidejű létezése növelheti a tranzakciós költségeket és a jogbizonytalanságot a vállalkozások számára, valamint a fogyasztói bizalom csökkenéséhez vezethet. Fogyasztók és vállalkozások egyaránt jelentős korlátokkal találják szembe magukat, ha élni kívánnak az egységes uniós piac nyújtotta előnyökkel. Az eltérő szerződési jog alkalmazásával járó jogbizonytalanság és tranzakciós költségek (a szerződési feltételek és a kereskedelmi politika módosítása, a szabályok lefordíttatása) nagyon megnehezítik az uniós vállalkozások 99%-át kitevő kis- és középvállalkozások számára az egységes piacon való terjeszkedést.
Emiatt a Bizottság július 1-én zöld könyvet fogadott el, amelyben előterjesztette a szerződési jog egységesítésére kínálkozó különféle lehetőségeket. A vizsgált szakpolitikai lehetőségek közé tartoznak az alábbiak:
- Az egységes európai piacon alkalmazható (nem kötelező erejű) szerződési mintaszabályok közzététele az interneten.
- A jobb és koherensebb szabályokat tartalmazó új jogszabály elfogadásakor használandó (kötelező erejű vagy választhatóan alkalmazható) „eszköztár” az uniós jogalkotók számára.
- Szerződési jogra vonatkozó ajánlás, amely az uniós tagállamokat arra kérné fel, hogy illesszék be az európai szerződési jogszabályokat nemzeti jogrendszerükbe. Ez a megoldás részben az amerikai modellt követné, ahol egy kivételével az 50 szövetségi állam önkéntesen elfogadta az Egységes Kereskedelmi Törvénykönyvet.
- Kötelezően nem alkalmazandó európai szerződési jog (az ún. 28. rendszer), amelyet a fogyasztók és vállalkozások szabadon választhatnának a köztük fennálló szerződési viszonyra vonatkozóan. Ez a nem kötelezően alkalmazandó jog a már létező nemzeti szerződési jogok mellett létezne, és minden nyelven elérhető lenne, és vagy csak a határon átnyúló szerződésekre, vagy a határon átnyúló és a belföldi szerződésekre egyaránt alkalmazható lenne. E jog magas fogyasztóvédelmi szintet biztosítana, és a szerződés egész időtartamára jogbiztonságot garantálna.
- A nemzeti szerződésjogi szabályok uniós irányelv révén történő harmonizációja.
- Teljes körű európai polgári törvénykönyv bevezetése, amely a szerződésekre vonatkozó valamennyi nemzeti szabályt felváltaná.
Előzmények
A José Manuel Barroso elnök által 2010. március 3-án útjára indított Európa 2020 stratégia keretében (lásd IP/10/225) a Bizottság jelenleg a gazdasági fellendülés beindítása érdekében próbálja kezelni az egységes piac szűk keresztmetszeteit. Ennek keretében harmonizált megoldásokat vezetne be a fogyasztói szerződésekre, uniós modellként szolgáló szerződéses klauzulákat dolgozna ki, és felgyorsítaná a kötelezően nem alkalmazandó európai szerződési jog felé tett lépéseket. A 2010. május 19-én kibocsátott európai digitális menetrend egyik fontos intézkedése a nem kötelezően alkalmazandó szerződési jogra vonatkozó eszköz létrehozása.
Az Európai Parlament 2009. november 25-i állásfoglalásában támogatásáról biztosította a kötelezően nem alkalmazandó európai szerződési jog ötletét. Mario Monti, a korábbi belső piaci és versenypolitikai biztos az egységes piacról szóló május 9-i jelentésében kifejtette, hogy milyen előnyökkel járna a nem kötelezően alkalmazandó „28. rendszer” a fogyasztók és a vállalkozások számára.
Május 12-én a Bizottság jogi szakértői csoportot állított fel, akiknek a fogyasztók igényeihez és az üzleti környezethez alkalmazkodva felhasználóbaráttá kell alakítaniuk a közös referenciakeret-tervezetet, amelyet az Unió kutatási programja keretében dolgoztak ki az elmúlt években, és első alkalommal vázolja fel az európai szerződési jogot (IP/10/595). Az európai tagállamokból származó jogi szakemberekből és gyakorló jogászokból álló csoport havonta egyszer találkozik Brüsszelben. A július 1-én kezdődő nyilvános konzultáció segíti majd a csoportot abban, hogy sikeresen megoldja a fogyasztók és vállalkozások legfontosabb szerződésjogi problémáit.
A konzultáció 2011. január 31-ig tart. A Bizottság az eredmények felhasználásával 2012 előtt elkészíti javaslatait.
További információk
A Bizottság által ma elfogadott, a fogyasztók és a vállalkozások javára szolgáló európai szerződési jog felé történő előrehaladás szakpolitikai választási lehetőségeiről szóló zöld könyvet a következő oldalon tették közzé:
http://ec.europa.eu/justice_home/news/consulting_public/news_consulting_public_en.htm
Bel- és igazságügyi híroldal:
http://ec.europa.eu/justice_home/news/intro/news_intro_en.htm
Viviane Reding alelnök, a jogérvényesülésért, az alapvető jogokért és az uniós polgárságért felelős biztos honlapja:
http://ec.europa.eu/commission_2010-2014/reding/index_en.htm
