Visszaállíthatja a buktatás lehetőségét az alsó tagozaton ma az Országgyűlés, amely emellett törvényben rögzítheti az új polgári törvénykönyv (Ptk.) hatályba nem lépését, és dönthet a médiacsomag egyik eleméről.
Ma szavaznak a közoktatásról szóló törvény módosításáról, amely már szeptembertől visszaállítaná a buktatás lehetőségét az általános iskola második osztályának végétől. A végleges javaslat ugyanakkor az iskolára bízza, hogy osztályozza vagy szövegesen értékeli a tanulók teljesítményét.
Ez alapján az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. A második évfolyam végén és a magasabb évfolyamokon félévkor és év végén a tanuló értékelésére az iskola pedagógiai programja a meghatározottaktól eltérő jelölés, illetőleg szöveges értékelés alkalmazását is előírhatja. Ha arra iskolaváltás vagy továbbtanulás miatt szükség van, a szülő kérésére az iskola köteles a félévi és az év végi minősítést osztályzattal is elvégezni.
Elfogadhatják a Ptk.-ról szóló törvény hatályba nem lépéséről, valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokat. Ennek indoklása szerint az Alkotmánybíróság megsemmisítette ugyan az új Ptk. hatálybalépéséről szóló rendelkezéseket, a jogbiztonság, illetve a jogpolitikai célok világossá tétele érdekében azonban indokolt, hogy törvény mondja ki az új Ptk. hatályba nem lépését.
Határoznak a fideszes Cser-Palkovics András és Rogán Antal által benyújtott, a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról. A médiacsomag részét képező előterjesztés értelmében a Nemzeti Hírközlési Hatóság és Országos Rádió és Televízió Testület összevonásával létrejön a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, amely autonóm államigazgatási szerv, elnökét a miniszterelnök nevezi ki 9 évre. A jogszabály rögzíti, hogy az Országgyűlés határozatban a Magyar Rádió Közalapítványból, a Magyar Televízió Közalapítványból és a Hungária Televízió Közalapítványból létrehozza a Közszolgálati Közalapítványt; a három közmédium és az MTI a jövőben zártkörűen működő nonprofit részvénytársaság lesz.
Döntés lesz a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény módosításáról, amely szerint a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnökhelyetteseinek kinevezése nem 6 évre szól, mint eddig. Az elnök és az elnökhelyettesek kinevezése a jelenlegi szabályok szerint 6 évre szól. Ez most úgy módosul, hogy az elnök továbbra is 6 évre kap megbízást, az elnökhelyettes megbízatása pedig az elnök kinevezési időtartamára szól.
Zárószavazás lesz az érettségi vizsga és a felsőoktatási intézménybe való felvétel egyes szabályainak módosításáról, amely szerint a kormány rendeletben határozza meg, hogy a felsőoktatási intézménybe történő felvételhez mely vizsgatárgyból kell emelt szintű érettségi vizsgát tenni.
Zárószavazás tartanak az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényjavaslatról. Az indoklás szerint az április 1-jén hatályba lépett szabályok rendkívül megnehezítik a foglalkoztatást, elsősorban a mezőgazdasági ágazatban. A javaslat célja, hogy életszerűbb, alkalmazhatóbb szabályokat fogalmazzon meg.
A határozathozatalok után megvitatják az Alkotmánybíróság tagjait jelölő eseti bizottság létrehozásáról szóló javaslatot, az alkotmánymódosítást, a közbiztonságot érintő törvények módosítását, valamint az egyes egészségügyi és szociális tárgyú törvények módosítását és a Nemzeti Földalapról szóló előterjesztést.
Az alkotmánymódosítás többek között különadó kiszabását tenné lehetővé az állami vagyonnal gazdálkodó, illetve az állam többségi tulajdonában vagy irányítása alatt álló szervezetek jó erkölcsbe ütköző jövedelmeire. A módosítás többek között 30-ról 50 ezer forintra növeli az önkormányzat által kiszabható pénzbírság összegét, és lehetővé teszi a fiatalkorúak – eddig tiltott – elzárását is szabálysértés miatt.
Az egyes egészségügyi és szociális tárgyú törvények módosítása rendelkezik az Egészségbiztosítási Felügyelet megszüntetéséről, hatásköreinek átcsoportosításáról, továbbá a patikaalapítás átmeneti korlátozásáról.
Hetente legalább öt testnevelés órát kellene tartani az általános iskola mind a nyolc évfolyamán a 2014-2015-ös tanévtől, ha a Ház elfogadja a sporttal összefüggő egyes törvények módosítását, amely megszüntetné a Nemzeti Sporttanácsot is.
