Miniszteri biztost általában azért nevez ki a miniszter, hogy információkkal segítse a tárcavezető döntését – mondta Lövétei István alkotmányjogász. Mint mondta, miniszteri biztost két esetben szoktak kinevezni: egyrészt, ha több ágazatnak is gyorsan, hatékonyan kell intézkednie, és a közigazgatás a szokásos általános egyeztetési rendben nem tudja megoldani a feladatot.
Erre példaként az árvízi védekezésért felelős miniszteri biztos kinevezését említette. Mint mondta, több állami szektor és az önkormányzatok együttese érintett az árvízi helyzetben, és munkájukat felső szinten – miniszteri biztossal – kell összefogni.
A másik eset, amikor miniszteri biztost neveznek ki, ha olyan feladatról, ügyről van szó, amely meghaladja a közigazgatás adott szintjének vagy rendjének a feladatait; nem illeszthető bele egy közigazgatási szervezet többé-kevésbé rutinszerű eljárásaiba, mivel gyorsan kell vizsgálni, jelenteni, cselekvési alternatívát kínálni. Indokolhatja a biztos kinevezését az is, ha úgy gondolja a miniszter, hogy a személyesen neki beszámoló, felelős emberrel hatékonyabban oldható meg a helyzet, mint a szokásos hivatali rendszerrel – mondta.
Lövétei István szerint ilyen típusú kinevezésre példa Balsai István, a 2006 októberi rendőri brutalitást vizsgáló miniszterelnöki megbízott, továbbá Deák János volt vezérkari főnök miniszteri biztossá kinevezése a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem élére, vagy Márton Attila, a légiközlekedés fejlesztésével kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztos kinevezése.
A miniszteri biztos kinevezése tulajdonképpen azt jelenti, hogy a miniszter bizonyos dolgokat a közvetlen irányítása, ellenőrzése vagy fennhatósága alá igyekszik vonni, és erre nevez ki egy embert, a miniszteri biztost – magyarázta az alkotmányjogász. Ennek célja lehet, hogy javítsák a hatékonyságot: mivel a miniszteri biztosnak nem kell betartania más hivatali utakat, közvetlenül a miniszternek tartozik beszámolással és megkapja a minisztertől a vizsgálathoz vagy fellépéshez szükséges felhatalmazást, hatékonyabban léphet fel.
Megjegyezte: a miniszteri biztos kinevezése mögött a hatékonyságon túl az is állhat, hogy a miniszter nem bízik meg a hagyományos apparátusban, a bizalom hiánya pedig fakadhat abból, hogy az adott intézmény “még nincs átszervezve eléggé, még nincs (…) feltárva”.
Úgy fogalmazott: “a miniszteri megbízottak éppen azt segítik, hogy az Orbán-kormány kialakítsa a maga stratégiáit, adott igazgatás, minisztérium, szervezeti rész vagy adott tevékenységi kör felett”.
A központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény szerint a miniszter a feladatkörébe tartozó, “kiemelt fontosságú feladat ellátására miniszteri biztost nevezhet ki”.
A miniszteri biztos tevékenységét a miniszter irányítja, megbízatása meghatározott időre, de legfeljebb hat hónapra szól. Amennyiben államtitkárt, közigazgatási államtitkárt vagy helyettes államtitkárt neveznek ki miniszteri biztossá, és tevékenysége eredeti feladatkörével nem függ össze, díjazást kaphat. A többi miniszteri biztos helyettes államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult.
