Az Országos Választási Bizottság (OVB) egyelőre nem foglalt hivatalosan állást arról a fideszes javaslatról, amelynek értelmében minden általános választás – az országgyűlési, az önkormányzati és az európai parlamenti voksolás – előtt megújítanák az OVB-t.
Ha az Országgyűlés elfogadja az előterjesztést, már az őszi önkormányzati választások előtt megújulna a jelenlegi Országos Választási Bizottság, amelynek tagjait – a hatályos jogszabály szerint – az áprilisi országgyűlési választások előtt választották meg, mandátumuk négy évre szól.
Horváth Zsolt (Fidesz) képviselő hétfőn nyújtotta be az Országgyűlésnek a választási eljárásról szóló törvény módosítását kezdeményező előterjesztést, indítványa szerint az OVB választott tagjait az említett választások kitűzését követően, legkésőbb a szavazás napja előtti 42. napon kellene a jövőben megválasztani.
A hatályos törvény szerint az új OVB tagjait az országgyűlési képviselők általános választásának kitűzését követően, legkésőbb a szavazás előtti 51. napon kell megválasztani.
Az időpont változása összefügg azzal, hogy a Fidesz korábban már kezdeményezte a választási eljárásról szóló törvény módosítását, javasolva, hogy a választást legkésőbb 60 nappal a szavazás napja előtt tűzzék ki a hatályos szabályozásban szereplő 72 nap helyett. Ezzel a Kósa Lajos, Szakács Imre és Kovács Zoltán képviselők által jegyzett előterjesztés – amelyről hétfőn lesz zárószavazás – már az őszi önkormányzati választáson lerövidítené a kampányt.
A választási eljárásról szóló törvény módosításának általános vitájában az OVB tervezett átalakításával kapcsolatban Kósa Lajos azt hangsúlyozta: olyan működési struktúrát kell kialakítani az Országos Választási Bizottság működéséhez, amely lehetőséget teremt a mindenkori parlamentnek, hogy újragondolja és értékelje a testület működését.
A országgyűlési választások április 11-i, első fordulójában jó néhány, igazolással szavazásra kijelölt szavazókört nem tudtak időben bezárni, mert még százak várakoztak voksolásra.
A választási eljárásról szóló hatályos törvény szerint az OVB öt tagját az Országgyűlés választja meg, személyükre – a pártok javaslataira is tekintettel – az illetékes miniszter tesz indítványt.
Az Országos Választási Bizottság független, kizárólag a törvénynek alárendelt szerv, elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása.
Az Országgyűlés egyszerű többséggel dönt az OVB új tagjairól.
A testületbe a választott tagok mellett parlamenti választások esetén minden jelölőszervezet, amely országos listát tud állítani, delegálhat egy tagot. A választás eredményének megállapítása után a testületben csak a választott tagok maradhatnak és azon pártok delegáltjai, amelyek parlamenti frakciót tudnak alakítani.
Önkormányzati választások alkalmával az OVB nem bővül új tagokkal, csak a választott tagok, illetve a frakcióval rendelkező pártok delegáltjai ülnek a testületben, ez nem változna Horváth Zsolt javaslata szerint.
A fideszes képviselő javaslata csak az OVB-re vonatkozik, a minden általános választás előtti megújítását kezdeményező előterjesztés nem érinti a februárban az OVB-hez hasonlóan szintén négy évre megválasztott helyi és területi választási bizottságok mandátumát, vagyis ezek a szervek négyévente, az általános országgyűlési választás előtt újulnának meg.
Az OVB szerdai ülésén tárgyalta a Horváth Zsolt javaslatát a testület minden általános választást megelőző megújításáról. A vitában sokan ellenezték a testületi fellépést.
A vitában Halmai Gábor elnökhelyettes elmondta: a javaslatot tartalmilag és eljárásjogilag is alkotmány-, illetve törvényellenesnek érzi, és szerinte a testületnek, saját tekintélyének védelméért, meg kellene fogalmaznia a véleményét. Azt mondta, a javaslat megsérti a visszaható hatályú jogalkotás tilalmának elvét, mivel lényegében a törvény szerint négy évre választott testületet akarnak elmozdítani fél év után.
Szigeti Péter, a testület elnöke amellett érvelt, hogy a testület várjon a reagálással. Felvetette, hogy alkotmányos szokásjoggal is szembemegy a javaslat, mivel mindig a leköszönő parlament választ a következő parlamentnek választási bizottságot, ellenőrzési célból.
Végül az OVB úgy döntött, egyelőre nem reagál a javaslatra testületileg, ha viszont elfogadja az Országgyűlés az előterjesztést, valószínűleg ismét foglalkoznak a kérdéssel az ülésen.
