Az Európai Parlament június 16-i jóváhagyását követően egy lépéssel közelebb került azon tervezett európai uniós szabályok hatálybalépése, amelyek fordításhoz és tolmácsoláshoz való jogot biztosítanak a büntetőeljárás során.
A Parlament elsöprő többséggel szavazta meg a három intézmény – a Parlament, a Tanács, és a Bizottság – közötti tárgyalások során elfogadott, markáns jogszabálytervezetet (MEMO/10/236), amely jogot biztosít a gyanúsítottaknak ahhoz, hogy saját nyelvükön kapjanak tájékoztatást a felhasznált bizonyítékokról és részesüljenek jogi tanácsadásban az Unió valamennyi bíróságán folytatott büntetőeljárás során. A fentiek révén mindenki számára biztosítják a tisztességes eljárást az EU egész területén. A jogszabály az első eleme annak a tisztességes eljárásra vonatkozó intézkedéscsomagnak, amelyet a Lisszaboni Szerződés alapján kell kidolgozni. E Szerződés ugyanis lehetővé teszi az Európai Bizottság számára, hogy intézkedéseket javasoljon a büntetőjog terén. Ez a legelső olyan uniós intézkedés, amely eljárásjogi minimumszabályokat állapít meg. A soron következő lépés az intézkedés tanácsi jóváhagyása.
„A mai szavazás Sarah Ludford bárónő előadó, valamint az Állampolgári Jogi Bizottság tisztességes eljáráshoz való jogok iránti elkötelezettségének és megfeszített munkájának gyümölcse. A Parlament és a Tanács egyaránt komoly erőfeszítéseket tett azért, hogy az új szabályok megfeleljenek az Alapjogi Charta normáinak, ami biztosítani fogja, hogy tényleges hatást gyakoroljanak az uniós polgárok életére” – jelentette ki Viviane Reding, a jogérvényesülésért, az alapvető jogokért és az uniós polgárságért felelős uniós biztos. „Határozottan kiálltam az említett szabályok részletes meghatározása mellett, mivel a tisztességes eljáráshoz való jogokat az EU Alapjogi Chartája írja elő, másodosztályú jogok pedig egyáltalán nem tekinthetők jogoknak. Hálás vagyok, hogy az Európai Parlament a tárgyalások során mindvégig egyetértett ezzel. Reményeim szerint a tagállamok intézkedéseket tesznek a szóban forgó intézkedések megvalósítása érdekében, és hamarosan a gyakorlatban is alkalmazzák azokat, mivel az igazságtalanság orvoslása nem tűr halasztást. A késedelmes igazságszolgáltatás az igazságszolgáltatás megtagadását jelenti.”
Március 9-én a Bizottság meghozta az első intézkedést annak az intézkedéscsomagnak a részeként, amely a közös uniós büntetőjogi követelmények meghatározására irányul. Olyan szabályokat javasolt, amelyek arra köteleznék az uniós országokat, hogy teljeskörű tolmácsolási és fordítási szolgáltatásokat biztosítsanak a gyanúsítottak részére (IP/10/249, MEMO/10/70).
Az igazságügyi kérdésekért felelős parlamenti bizottság (LIBE) múlt csütörtökön hagyta jóvá azt a szöveget, amelyről június 16-án szavazott az Európai Parlament.
Ezt a jóváhagyást az a kompromisszumos megállapodás tette lehetővé, ami május 27-én jött létre a Tanács, a Bizottság és az Európai Parlament előadója között. AZ IB Tanács június 4-én hozzájárult az említett kompromisszumhoz (MEMO/10/236).
E kompromisszum tartalmazza a bizottsági javaslat legfontosabb elemeit. Például a javaslat a büntetőeljárás valamennyi szakaszában, az Unió összes bíróságán biztosítani fogja a saját nyelven történő tájékoztatásban és jogi tanácsadásban részesülés iránti jogot. A Bizottság azért ragaszkodott ehhez az alapvető fontosságú részlethez, hogy teljes összhangot biztosítson az emberi jogok európai egyezménye által előírt normákkal, a strasbourgi bíróság ítélkezési gyakorlatával, valamint az Alapjogi Chartával.
Az említett szabályok garantálnák továbbá, hogy a polgárok megkapják valamennyi lényeges irat – pl. a vádirat – írásbeli fordítását, és jogosultak legyenek az összes tárgyalás és kihallgatás, valamint az ügyvédeikkel folytatott megbeszélések tolmácsolására. A polgárok a jogaikról nem mondhatnak le előzetes jogi tanácsadás, illetve a jogaikról való lemondás következményeire vonatkozó teljes körű tájékoztatás nélkül.
A Miniszterek Tanácsának most a Lisszaboni Szerződés révén a büntető igazságszolgáltatás terén is bevezetett rendes jogalkotási eljárás (együttdöntés) keretében kell szavaznia az irányelvtervezetről.
Előzmények
A Bizottság jelenleg – a 2009. decemberi stockholmi programba foglalt (IP/10/447), a tisztességes eljáráshoz való eljárási jogokra vonatkozó intézkedéscsomagban előirányzottak szerint – lépésenkénti megközelítést alkalmaz, mivel a tisztességes eljáráshoz való eljárási jogokra vonatkozó átfogó javaslatok nem kapták meg az uniós kormányok egységes támogatását, amikor a Bizottság 2004-ben először tett e területre vonatkozó javaslatot. A Bizottság a következő négy év során számos intézkedést javasol majd.
A Bizottság heteken belül előterjeszti a második irányelvet, amelynek célja a gyanúsítottak azon jogának biztosítása, hogy írásos tájékoztatást kapjanak a jogaikról.
További információ:
Bel- és igazságügyi híroldal:
http://ec.europa.eu/justice_home/news/intro/news_intro_en.htm
Viviane Reding alelnök, a jogérvényesülésért, az alapvető jogokért és az uniós polgárságért felelős biztos honlapja:
http://ec.europa.eu/commission_2010-2014/reding/index_en.htm
