Joggal a Demokráciáért Európai Bizottsága (közkeletű nevén: Velencei Bizottság) 1990 májusában az Európa Tanács hozta létre annak érdekében, hogy konzultatív testületként segítsen a közép- és kelet-európai új demokráciáknak jogi és politikai intézményeik kiépítésében, illetve erősítse a már létező demokratikus struktúrákat.
A kulturális nemzetek létezése tény, független az országhatártól, az állampolgárságtól. A kulturális nemzet azon tagjai, akik más országban élnek, nem akarnak határváltoztatást, nem akarnak egyesülni a kulturális nemzet más részeivel, vagy az anyaországgal; lojális állampolgárai annak az országnak, ahol élnek, de fenn akarják tartani a kulturális összekötő erőt a kulturális nemzet egészével – mondta Sólyom László köztársasági elnök az Európa Tanács tanácsadó testületeként működő bizottság megalakulásának húszéves évfordulója alkalmából június 5-én rendezett velencei ünnepségen. Az államfő hangsúlyozta azt is, hogy a kulturális nemzet koncepciójának elfogadása minden bizonnyal hozzájárulna az európai stabilitáshoz. Úgy vélte, jogilag e nemzeti kisebbségek kollektív jogainak elismerésére lenne szükség – a minimum a kulturális autonómia intézményeinek létrehozása lehetne –, valamint arra, hogy az őshonos kisebbségek zavartalanul kapcsolatot tarthassanak az anyaországgal. Sólyom szerint a Velencei Bizottság fontos hozzájárulása ehhez az anyaország és az őshonos nemzeti kisebbség koncepciójának bevezetése, európai elfogadtatása volt, a testület tisztázta a vele járó jogokat – tette hozzá, megemlítve a testület e témakörrel foglalkozó több állásfoglalását is.
Sólyom László mellett – aki a 90-es évek közepétől tíz éven át maga is a bizottság tagja volt – a rendezvényen felszólalt Mevlüt Cavusoglu, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének elnöke, Thorbjorn Jaglan, az Európa Tanács főtitkára, Stefan Füle, az Európai Unió bővítési és európai szomszédságpolitikai biztosa, Miheil Szaakasvili grúz elnök, valamint több külügyminiszter és Gianni Buquicchio, a Velencei Bizottság elnöke.
Joggal a Demokráciáért Európai Bizottsága (közkeletű nevén: Velencei Bizottság) 1990 májusában az Európa Tanács hozta létre annak érdekében, hogy konzultatív testületként segítsen a közép- és kelet-európai új demokráciáknak jogi és politikai intézményeik kiépítésében, illetve erősítse a már létező demokratikus struktúrákat. A testület konzultációt biztosít az államoknak, hogy törvényeik megfeleljenek az Európa Tanács demokratikus normáinak. A Velencei Bizottság számos nagy jelentőségű ügyben foglalt állást, illetve készített jelentést az Európa Tanács számára. A testület főleg az alkotmányozás, a közjog, a választási kérdések és az alkotmánybíráskodás kérdéseivel foglalkozik. A Velencei Bizottság olyan fontos kérdésekben foglalt állást, mint a magyar státusztörvény, a választójogi kódexek elvei, a bírói függetlenség, a titkos CIA repülések. Jelenleg azt vizsgálja, hogy a szlovák államnyelvről szóló törvénymódosítás megfelel-e az európai normáknak, nemzetközi jogi előírásoknak.
Bár hivatalos neve szerint „európai” bizottságról van szó, a tevékenységében részt vevő 57 tagállam között olyanok is találhatók, mint Algéria, Chile, Izrael, Peru vagy Tunézia. Megfigyelői jogállása van többek közt az Egyesült Államoknak, Japánnak.
A Velencei Bizottság tanulmányai és az UniDem (University for Democracy) szemináriumok beszámolói a Science and Technique of Democracy című sorozatban jelennek meg. A bizottság szerkeszti a Bulletin on Constitutional Case-law címő kiadványt is, amely mintegy negyven ország alkotmánybíróságának és hasonló jogkörű testületeinek, továbbá az Emberi Jogok Európai Bíróságának és az Európai Unió Bíróságának legfontosabb határozataiból közöl összefoglaló ismertetéseket.
A Velencei Bizottság független szakértőkből áll, akik saját véleményüket, és nem az őket delegáló kormány véleményét képviselik. A Velencei Bizottság magyar tagja jelenleg Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke – akit tavaly decemberben választottak meg a testület alelnökévé –, valamint Trócsányi László, az Alkotmánybíróság tagja. A testületnek magyar részről korábban tagja volt Sólyom László köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság első elnöke, valamint Zlinszky János volt alkotmánybíró.
A Velencei Bizottságról további információk olvashatók a testület honlapján →
