Az Országgyűlés pár napon belül szavaz arról az alkotmánymódosítási javaslatról, amely át kívánja alakítani az alkotmánybírákat jelölő parlamenti bizottság összetételét. Civil szervezetek tiltakoznak a jelölésére vonatkozó fideszes javaslat ellen, mert szerintük a jelölési szabály megváltoztatása rombolja a bírói testület függetlenségét – olvasható a szervezetek csütörtöki közleményében.
A jelenlegi jelölési szabály szerint a jelölőbizottságba minden frakció egy képviselőt küld. Ennek a kivételes alkotmányos előírásnak a mai helyzetben az az értelme, hogy az alkotmánybírák megválasztásakor a kormányoldal kétharmados többsége mellett is együttműködésre kényszerül. A kétharmados kormánytöbbség sem tud ugyanis alkotmánybírává választani olyanokat, akiket nem jelöl a frakciónként egy-egy tagból álló jelölőbizottság – hangsúlyozza az Eötvös Károly Intézet.
A benyújtott alkotmánymódosító javaslat a frakciók létszámarányához igazítja a jelölőbizottság összetételét. Ezzel ugyanannak a politikai erőnek lesz joga alkotmánybírót jelölni, amely egymaga meg is tudja választani. A jelölés és a választás jogát az alkotmánymódosítás össze fogja olvasztani. Mindez az utolsó féket is kiiktatja a választási folyamatból: a kormánytöbbség az ellenzéki erők teljes figyelmen kívül hagyásával jelölheti és választhatja meg a neki tetsző személyeket – figyelmeztet az EKINT.
A javaslat indokolása szerint az alkotmánymódosítás az Alkotmánybíróság önállóságát, függetlenségét és folyamatos működőképességét hivatott szolgálni, biztosítja „a politikai egyeztetések lefolytatásának megfelelő kereteit” (Az Eötvös Károly Intézet kiemelése). Ezzel szemben valójában az új szabályozás – az Intézet álláspontja szerint – rombolja az önállóságot, a függetlenséget és szükségtelenné tesz bármiféle egyeztetést vagy konszenzuskeresést. Az AB függetlenségének a választási eljárásban rejlő garanciáját megszünteti. Mivel az alkotmánybíráskodás fogalmi eleme, hogy ezt a tevékenységet független bírói testület látja el, az Alkotmánybíróság függetlenségének csorbítása az alkotmányvédelem intézménye lényegével ellentétes. Az alkotmányvédelem gyengítése a jogállamiságtól távolítja el az ország működését – véli az EKINT.
Az alkotmány úgy rendelkezik, hogy az Alkotmánybíróság tizenegy tagját az Országgyűlés választja, a tagokra pedig a parlamenti pártok képviselőcsoportjainak egy-egy tagjából álló jelölőbizottság tesz javaslatot. Az Ab tagjainak megválasztásához a képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
A Magyar Helsinki Bizottság szerint a bírói testület gyakorol kontrollt az Országgyűlés felett, így kiemelkedően fontos, hogy tagjait széles körű konszenzus eredményeképpen válasszák meg. A fideszes javaslat sérti a jogállamiságot és veszélyezteti a jogvédelem jelenlegi szintjét – írták.
A Társaság a Szabadságjogokért, amely a módosító javaslat visszavonását kéri, azt hangsúlyozta: az Ab függetlensége az egyik legfontosabb garanciája a jogállamnak és az alkotmányos alapjogok védelmének. Álláspontjuk szerint “az a politikai erő, amely a hatalmi egyensúlyokat felborítja, önmagának állít csapdát”.
A K-Monitor Független Korrupciófigyelő Iroda és a Transparency International Magyarország szerint a korrupció elleni küzdelem alapvető feltétele “egy olyan jogrend, amely kizárja a hatalmi ágak közti egyensúly megbontását és biztosítja a mindenkori hatalom demokratikus kontrollját”.
A civil szervezetek problémásnak tartják a javaslat elkészítésének és beterjesztésének menetét is, hiszen annak előkészítői – mint olvasható – “semmilyen lehetőséget nem biztosítottak arra, hogy egy ilyen horderejű, az ország alaptörvényét érintő módosításról nyilvános vita és érdemi egyeztetés alakuljon ki”.
A Nyilvánosság Klub szerint “a nyilvánosság követelményének teljes figyelmen kívül hagyásával történő statáriális jogalkotás folyik”.
