Nyilvános konzultációt indított az Európai Bizottság az energia nagykereskedelmi piacok átláthatóságáról szóló szabályozásról. Iparági képviselők egy múlt heti szakmai vitafórumon egyetértettek abban, hogy szükség van szabályozásra, ám eltérő nézeteket vallottak arról, hogy az adatgyűjtés és piacfelügyelet uniós, vagy inkább regionális (és esetenként nemzeti) szinten történjék-e.
Konszenzus alakult ki az ERGEG és az ENTSO-E kedden megtartott szakmai fórumán arról, hogy szükség van az európai villamosenergia-földgáz-nagykereskedelmi piacokon a mostaninál nagyobb átláthatóságra és felügyeleti hatáskörre a kereskedelmi tranzakciókat, az árképzést és piaci mechanizmusokat illetően a piacok integritásának és a piacokba vetett általános bizalom megőrzésének érdekében.
Arról azonban élénk vita alakult ki a résztvevők között, hogy pontosan milyen típusú és mélységű adatok tartozzanak az erről készülő új szabályozás hatáskörébe; hogy az adatgyűjtés és –kezelés regionális vagy uniós szinten történjék-e; illetve hogy az ENTSO-E által működtetett információs platform megfelelő-e a várható új adatkonszolidációs feladatok ellátására.
A július 23-ig tartó konzultációt követően a Bizottság szakmai egyeztetések sorát tartja majd, és még a nyár során elkészíti az új jogszabály-javaslathoz szükséges hatástanulmányt. Maga a jogszabály-tervezet 2010 őszére várható – informálta a jelenlevőket az energiaügyi igazgatóság munkatársa.
Helyzetkép
A Bizottság a kiinduló helyzet ismertetéseként elmondta, hogy az energiapiaci liberalizáció során lassanként kialakuló likvid, határokon átnyúló nagykereskedelmi piacok új szabályozói problémákat vetnek fel, amikre a pénzpiaci eszközökre létező szabályozás (MIFID – Markets in Financial Instruments Directive, MAD – Market Abuse Directive) csak részben jelent megoldást.
Az új piacok a villamosenergia-termelő és –elosztó cégeken kívül ma már más szereplőket is vonzanak, így többek között közmű-vállalatokat, energiakereskedőket és pénzintézeteket. A folyamat eredményeként kialakultak kétoldalú (OTC) és szabályozott piacok is a nagykereskedelmi szegmensben, valamint az energiapiaci termékekre épülő származékos piacok is. Az eredmény: az energia-nagykereskedelmi piacok egyre inkább a fizikai és pénzügyi termékeket és ügyleteket vegyítő hibrid modellt alkotnak.
A Bizottság kiemelte, hogy uniós szabályozói szempontból fontos tényező, hogy a nagykereskedelmi piaci tranzakciók során kialakult árak nem csak a piaci szereplőket, hanem a kiskereskedelmi árakra gyakorolt hatásukon keresztül az ipari és lakossági végfogyasztókat is érzékenyen érintik.
Szintén mérlegelési szempont a Bizottság számára, hogy az itt kialakult árak fontos jelzésül szolgálnak a szükséges energiainfrastruktúra-fejlesztések iránt érdeklődő befektetők felé.
Ugyanakkor a Bizottsághoz eljutottak olyan aggodalmak, hogy a nagykereskedelmi piacokon az árak nem mindig és kizárólag a kereslet-kínálati viszonyok alapján alakulnak ki, hanem manipulatív kereskedelmi ügyletek hatásaként is.
